Menü

A félelem jó tanácsadó

A félelem bizony jó tanácsadó is lehet, a szakemberek szerint érdemes megfogadnunk, hogy „jobb félni, mint megijedni”.

A közmondásoknak bármennyire is közhelyesnek hangoznak, van igazságtartalmuk. Az alábbi példa is ezt mutatja.

Kutatások is bizonyítják, hogy bizony: „jobb félni, mint megijedni”. Vagyis azok az emberek, akik előrevetítik a rossz történések, például bűncselekmények bekövetkezését, nagyobb valószínűséggel kerülik el, hogy áldozattá váljanak ilyen szituációkban.

Kutatás is bizonyítja, hogy akik kevésbé tartanak bizonyos bűncselekmények megtörténésétől, például rablástól, azok bizony nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá. A félelem ez esetben ugyanis egyet jelent az elővigyázatossággal, a körültekintéssel és a belátással, melyek gyakorlatilag óvnak minket.

Hiába mondják tehát, hogy „ne fessük az ördögöt a falra”, mert bevonzzuk a rossz dolgokat, mégis úgy tűnik a félelem bizonyos esetekben „jó tanácsadó” lehet.

Az ésszerű óvatosság segít elkerülni a veszélyes helyzeteket, hiszen elővigyázatossá tesz minket.

Tehát most már tudományosan is alátámasztott, hogy jobb félni, mint megijedni legalábbis bűncselekmények esetében. 

Fotó:
pixabay.com

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.

Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában

Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.