A félelem jó tanácsadó
- Dátum: 2014.12.04., 21:15
- áldozat, bűncselekmény, félelem, közmondás
A félelem bizony jó tanácsadó is lehet, a szakemberek szerint érdemes megfogadnunk, hogy „jobb félni, mint megijedni”.
A közmondásoknak bármennyire is közhelyesnek hangoznak, van igazságtartalmuk. Az alábbi példa is ezt mutatja.
Kutatások is bizonyítják, hogy bizony: „jobb félni, mint megijedni”. Vagyis azok az emberek, akik előrevetítik a rossz történések, például bűncselekmények bekövetkezését, nagyobb valószínűséggel kerülik el, hogy áldozattá váljanak ilyen szituációkban.
Kutatás is bizonyítja, hogy akik kevésbé tartanak bizonyos bűncselekmények megtörténésétől, például rablástól, azok bizony nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá. A félelem ez esetben ugyanis egyet jelent az elővigyázatossággal, a körültekintéssel és a belátással, melyek gyakorlatilag óvnak minket.
Hiába mondják tehát, hogy „ne fessük az ördögöt a falra”, mert bevonzzuk a rossz dolgokat, mégis úgy tűnik a félelem bizonyos esetekben „jó tanácsadó” lehet.
Az ésszerű óvatosság segít elkerülni a veszélyes helyzeteket, hiszen elővigyázatossá tesz minket.
Tehát most már tudományosan is alátámasztott, hogy jobb félni, mint megijedni legalábbis bűncselekmények esetében.
Fotó:
pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.