A rostok fontossága
- Dátum: 2014.12.05., 21:51
- betegség, egészség, Rost, rostbevitel, táplálkozás, túlsúly, vitamin
Az emberek többsége nem fogyaszt elegendő rostot naponta, pedig a megfelelő bevitel több szempontból is előnyös.
A felnőttek számára ajánlott napi rostmennyiség 20-25 gramm. A rostok között megkülönböztetünk vízben oldódó és vízben oldhatatlan fajtákat, a bevitelnél utóbbiaknak kell(ene) nagyobb arányban lenniük. Nem oldható rostot például a teljes kiőrlésű pékáruk/termékek, a sárgarépa, a korpa és az uborka tartalmaznak. Vízben oldódó rostot tartalmaz például az alma, több más gyümölcs, csonthéjasok, a bab, a zab és a borsó.
A rostban gazdag étrend több szempontból is előnyös. Zsírban szegény, valamint magas az ásványi anyag és vitamintartalma. A rostok megkötnek bizonyos tápanyagokat, amelyek így lassabban szívódnak fel, emellett a koleszterinre is ilyen hatással vannak, ami szintén nem hátrányos.
A rostok, egészen pontosan a vízben oldhatóak, táplálékként szolgálnak az emésztőrendszerünkben dolgozó baktériumok számára, ami segíti emésztésünk egészséges működését.
A rostgazdag táplálkozás abból a szempontból is hatékony, hogy telít, ezáltal elkerülhetjük a nagyobb mennyiségű, hizlaló és/vagy káros anyag bevitelt. Bizonyított, hogy a rostbevitel csökkenti a vastag és végbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ennél még szélesebb a rostok megelőző szerepe. Több vizsgálat is kimutatta a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a túlsúly kialakulásával szemben fellépő jótékony hatást.
Fotó:
pixabay.com
A D-vitamin túladagolása
A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.
Az ellentmondások királya: a durián
Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.
Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla
A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.