A rostok fontossága
- Dátum: 2014.12.05., 21:51
- betegség, egészség, Rost, rostbevitel, táplálkozás, túlsúly, vitamin
Az emberek többsége nem fogyaszt elegendő rostot naponta, pedig a megfelelő bevitel több szempontból is előnyös.
A felnőttek számára ajánlott napi rostmennyiség 20-25 gramm. A rostok között megkülönböztetünk vízben oldódó és vízben oldhatatlan fajtákat, a bevitelnél utóbbiaknak kell(ene) nagyobb arányban lenniük. Nem oldható rostot például a teljes kiőrlésű pékáruk/termékek, a sárgarépa, a korpa és az uborka tartalmaznak. Vízben oldódó rostot tartalmaz például az alma, több más gyümölcs, csonthéjasok, a bab, a zab és a borsó.
A rostban gazdag étrend több szempontból is előnyös. Zsírban szegény, valamint magas az ásványi anyag és vitamintartalma. A rostok megkötnek bizonyos tápanyagokat, amelyek így lassabban szívódnak fel, emellett a koleszterinre is ilyen hatással vannak, ami szintén nem hátrányos.
A rostok, egészen pontosan a vízben oldhatóak, táplálékként szolgálnak az emésztőrendszerünkben dolgozó baktériumok számára, ami segíti emésztésünk egészséges működését.
A rostgazdag táplálkozás abból a szempontból is hatékony, hogy telít, ezáltal elkerülhetjük a nagyobb mennyiségű, hizlaló és/vagy káros anyag bevitelt. Bizonyított, hogy a rostbevitel csökkenti a vastag és végbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor ennél még szélesebb a rostok megelőző szerepe. Több vizsgálat is kimutatta a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel, a túlsúly kialakulásával szemben fellépő jótékony hatást.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.