Ne becsüljük le a mentális zavart!
- Dátum: 2014.12.05., 21:48
A mentális betegségben szenvedők állapotát nagyban ronthatja, hogy környezetük egészen egyszerűen nem veszi őket komolyan. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben nem könnyű helyesen viselkedni kívülállóként sem.
A szűk és a tágabb családi környezet, a barátok és a kollégák mind-mind máshogy tekintenek a mentális betegségben szenvedőre. Attól is függ persze, ki mit érzékel, de s legtöbben nem veszik komolyan a problémát, ez elég jellemző hozzáállás. Ugyanakkor valamilyen szinten természetes is, hiszen nehéz mit kezdeni egy olyan dologgal, amellyel maga az orvostudomány sem tud elbánni könnyedén.
A különböző mentális bajok nagy részét könnyű elbagatellizálni, nem csak kívülállóként, hanem érintettként is. Mindkét magatartás elég káros. Ha a beteg ugyanis azt érzékeli, hogy az ő baja voltaképpen csak nyafogás, vagy hiszti, és ezt készséggel el is hiszi, könnyedén még komolyabbra fordulhat a betegség. Az érintettek még gyengébbnek, még magányosabbnak érezhetik magukat, bezárkózhatnak, így a gyógyulás folyamata sokkal bonyolultabb.
Nagyon fontos tehát, hogy az ilyen problémával küszködő ember környezete megértő és odafigyelő legyen. Nem szabad magas labdát dobni annak, aki hajlamos saját gondja lekicsinylésére, ugyanakkor kívülről sem szabad lebecsülni a lelki zavart.
Persze az ilyen szituáció nem könnyű és jó szakembert is nehéz találni, éppen emiatt a közeli hozzátartozók megfelelő hozzáállása különösen fontos.
Fotó:
Pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.