Nem kell feltétlenül félni a kutya morgásától
- Dátum: 2015.01.02., 17:25
- agresszió, állat, cselekvés, dominancia, eb, ember, félelem, hang, harc, játék, kutya, morgás, összecsapás, szocializáció, szocializációs játék, ugatás, versengés, viselkedés
Nagyon sokan félnek a kutyáktól, sokakat már az is elrettent, ha a kutya játékosan mordul egyet. Pedig nem kellene tőle feltétlenül megijedni, mivel létezik többféle, például játékos morgás, és élelemvédő morgásuk is, és nem mindegyik jelent veszélyt.
Kutyák viselkedését és szocializációját vizsgálva bebizonyították, hogy a kutyák a háziasítás során elkezdtek másfajta hangokat használni, pontosabban az ugatási és morgási mintázatuk is megváltozott. Az állatokkal foglalkozó kutatások bebizonyították, hogy az ebek morgása alkalmazkodik a körülményekhez, és az nem minden esetben jelent fenyegetést. Játékhelyzetben például akármilyen ijesztőnek tűnik is a morgásuk, a legtöbb esetben ezek csupán a „barátságos harc” hangjai, az ember viszont nemigen tudja megkülönböztetni a különböző morgástípusokat. Így tehát az nem jelent feltétlenül agresszív jellemvonást. Az ételőrző morgásnál azt is igazolták a vizsgálatok, hogy az közvetíti a másik kutya felé a morgó eb méretét. A játék során alkalmazott morgás azért is lehet megtévesztő az ember számára, mert a kutya a játék során más élethelyzetekből kölcsönzött viselkedési mintákat alkalmaznak, mint például a harc, vagy a ragadozói viselkedés. Azonban a játék legtöbb esetben szociális célokat szolgál, de becsapós lehet amiatt, hogy hasonlít az agresszív összecsapásokra. Ennek ellenére ritkán vált a kutya a játékosból valóban agresszív viselkedésre.
A megkülönböztetés már csak azért is nehéz, mert a kutyák játéka fajtától, életkortól függően változhat. Valamint másképp játszik a kutya az emberekkel és más fajba tartozó állatokkal, és másképp a kutyatársaikkal. Ott ugyanis fokozottabban jelenik meg a versengés, és a dominancia éreztetése.
Ha tehát valaki fél az ebektől, próbálja meg felmérni, hogy az állat játékból, vagy más okokból morog-e, valamint hogy a kutyák közötti morgás sok esetben játékos, így hát ez nem jelent veszélyt az emberre.
Készült: Eperjesi Sándor Etológiai beszámolója alapján
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.