Ezt próbáld ki! - szánkózás
Következő górcső alá vett mozgásformánk nem klasszikus sport (vagy legalábbis nem így gondolunk rá), az emberek elsősorban szabadidős elfoglaltságként űzik. Mindegy, minek nevezzük, az igazság az, hogy remek és hasznos szórakozás.
Ha azt mondják, szánkózás, az emberek jelentős részének a gyermekkor és a felhőtlen (sokszor felelőtlen) szórakozás jut eszébe. Mindegy, hogy klasszikus, fából készült eszközzel, műanyag csodával, vagy esetleg autógumival a fenekünk alatt vágtunk bele a dologba, a lényeg a csúszás, a sebesség, a hó és a félelemmel vegyes könnyes nevetés kombinációja volt.
A szánkózás több szempontból is remek és hasznos elfoglaltság. Először is elsőrangú téli (szüneti) időtöltés, kiváló gyermek és családi program, s nem utolsósorban alaposan átmozgató testmozgás. Télen is jó sportolni, ennek ellenére a legtöbben ezekben a hónapokban mozgásszegény, egészségtelen életmódot folytatnak. Pedig nem kell más, mint megfelelő öltözet, egy jó (és eléggé biztonságos) lejtő, valamint egy szánkó. Néhány óra és máris mintha kicserélték volna az ünnepek alatt eltunyult, ellustult testünket.
Nem véletlenül említettük a biztonságot, ahhoz képest, hogy telente milyen sokan keresik fel a legjobb, legmeredekebb „pályákat”, a biztonsági felszerelések (például a bukósisak) használata egyáltalán nem terjedt el. Pedig súlyos sérüléseket is könnyedén össze lehet szedni.
A szánkózás ugyanakkor komoly sport is egyben, amely a 19. század végén alakult ki az egyszerű szórakoztató ősből. A helyszín Svájc volt, ahol angol fiatalok szánkózását ültették át versenykörülmények közé. Az átmenet persze fokozatos volt, az első világbajnokságot csak jóval később, 1955-ben rendezték meg a szánkósoknak, míg a sportág 1966-ban mutatkozott be a téli olimpiai programban. Népszerű, egyben nagyon nehéz sport. A legrangosabb versenyeken sokszor csak század, vagy ezredmásodpercek döntenek az indulók között.
Fotó:
pixabay.com
MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek
Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.
Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?
A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.
Hóban futni: az edzés, ami erősít testet és elmét
Ahogy beköszönt a téli időszak, sok futó inkább elhalasztja az edzést, amikor leesik a hó, és a megszokott útvonal csúszós vagy latyakos lesz. Pedig a hóban futás nemcsak biztonságos módja az állóképesség fejlesztésének, hanem számos előnnyel jár az izmok, az idegrendszer és a mentális állóképesség számára is.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?