Ezt próbáld ki! - szánkózás
Következő górcső alá vett mozgásformánk nem klasszikus sport (vagy legalábbis nem így gondolunk rá), az emberek elsősorban szabadidős elfoglaltságként űzik. Mindegy, minek nevezzük, az igazság az, hogy remek és hasznos szórakozás.
Ha azt mondják, szánkózás, az emberek jelentős részének a gyermekkor és a felhőtlen (sokszor felelőtlen) szórakozás jut eszébe. Mindegy, hogy klasszikus, fából készült eszközzel, műanyag csodával, vagy esetleg autógumival a fenekünk alatt vágtunk bele a dologba, a lényeg a csúszás, a sebesség, a hó és a félelemmel vegyes könnyes nevetés kombinációja volt.
A szánkózás több szempontból is remek és hasznos elfoglaltság. Először is elsőrangú téli (szüneti) időtöltés, kiváló gyermek és családi program, s nem utolsósorban alaposan átmozgató testmozgás. Télen is jó sportolni, ennek ellenére a legtöbben ezekben a hónapokban mozgásszegény, egészségtelen életmódot folytatnak. Pedig nem kell más, mint megfelelő öltözet, egy jó (és eléggé biztonságos) lejtő, valamint egy szánkó. Néhány óra és máris mintha kicserélték volna az ünnepek alatt eltunyult, ellustult testünket.
Nem véletlenül említettük a biztonságot, ahhoz képest, hogy telente milyen sokan keresik fel a legjobb, legmeredekebb „pályákat”, a biztonsági felszerelések (például a bukósisak) használata egyáltalán nem terjedt el. Pedig súlyos sérüléseket is könnyedén össze lehet szedni.
A szánkózás ugyanakkor komoly sport is egyben, amely a 19. század végén alakult ki az egyszerű szórakoztató ősből. A helyszín Svájc volt, ahol angol fiatalok szánkózását ültették át versenykörülmények közé. Az átmenet persze fokozatos volt, az első világbajnokságot csak jóval később, 1955-ben rendezték meg a szánkósoknak, míg a sportág 1966-ban mutatkozott be a téli olimpiai programban. Népszerű, egyben nagyon nehéz sport. A legrangosabb versenyeken sokszor csak század, vagy ezredmásodpercek döntenek az indulók között.
Fotó:
pixabay.com
A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat
Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Miért lehetünk hálásak az év végén?
Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.
A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető
A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?