Ezt próbáld ki! - szánkózás

Következő górcső alá vett mozgásformánk nem klasszikus sport (vagy legalábbis nem így gondolunk rá), az emberek elsősorban szabadidős elfoglaltságként űzik. Mindegy, minek nevezzük, az igazság az, hogy remek és hasznos szórakozás.

Ha azt mondják, szánkózás, az emberek jelentős részének a gyermekkor és a felhőtlen (sokszor felelőtlen) szórakozás jut eszébe. Mindegy, hogy klasszikus, fából készült eszközzel, műanyag csodával, vagy esetleg autógumival a fenekünk alatt vágtunk bele a dologba, a lényeg a csúszás, a sebesség, a hó és a félelemmel vegyes könnyes nevetés kombinációja volt.

A szánkózás több szempontból is remek és hasznos elfoglaltság. Először is elsőrangú téli (szüneti) időtöltés, kiváló gyermek és családi program, s nem utolsósorban alaposan átmozgató testmozgás. Télen is jó sportolni, ennek ellenére a legtöbben ezekben a hónapokban mozgásszegény, egészségtelen életmódot folytatnak. Pedig nem kell más, mint megfelelő öltözet, egy jó (és eléggé biztonságos) lejtő, valamint egy szánkó. Néhány óra és máris mintha kicserélték volna az ünnepek alatt eltunyult, ellustult testünket.

Nem véletlenül említettük a biztonságot, ahhoz képest, hogy telente milyen sokan keresik fel a legjobb, legmeredekebb „pályákat”, a biztonsági felszerelések (például a bukósisak) használata egyáltalán nem terjedt el. Pedig súlyos sérüléseket is könnyedén össze lehet szedni.

A szánkózás ugyanakkor komoly sport is egyben, amely a 19. század végén alakult ki az egyszerű szórakoztató ősből. A helyszín Svájc volt, ahol angol fiatalok szánkózását ültették át versenykörülmények közé. Az átmenet persze fokozatos volt, az első világbajnokságot csak jóval később, 1955-ben rendezték meg a szánkósoknak, míg a sportág 1966-ban mutatkozott be a téli olimpiai programban. Népszerű, egyben nagyon nehéz sport. A legrangosabb versenyeken sokszor csak század, vagy ezredmásodpercek döntenek az indulók között.

Fotó:
pixabay.com