Így kell pezsgőt inni!
A szilveszteri mulatságok legkedveltebb italát több mint háromszáz évvel ezelőtt készítette el először egy Dom Pierre Pérignon nevű szerzetes. A „selejt borból” így lett a világ egyik legismertebb alkoholos terméke. Selejt persze ma is van, és a jót sem mindegy, hogyan isszuk.
A szénsavas bort, voltaképpen a mai pezsgő elődjét már régóta ismerték, de selejt terméknek tartották. Dom Pierre Pérignon bencés szerzetes, a hautvilliersi apátság pincevezetője dolgozott ki először olyan eljárást, amely elindította az italt világhódító útján. A szerzetes parafadugót és vastagfalú üveget használt, nagy gonddal előkészítve a bor második érését. A munkájának meg is lett a gyümölcse, de az igazi népszerűségre még sokat, több mint száz évet kellett várni. A pezsgőgyártás elterjedése a 19. században már sínen volt, a mai népszerűséget pedig senkinek sem kell bemutatni.
A pezsgőnek az évek során sokféle elkészítési formája alakult ki, többféle típus létezik. A típusokat cukortartalom szerint osztályozzák.

Természetesen a pezsgők minőségének szórása óriási. Sajnos a magasabb árkategóriában is előfordul a silány minőség.
Mire kell odafigyelni a pezsgőfogyasztáskor?
Először is, a pezsgő kész termék, amelyik nem évjáratos (az évjáratos termékek magasabb kategóriát képviselnek), annak viszonylag rövid időn belül ajánlatos a fogyasztása. Semmiképpen sem érdemes hónapokig, évekig tárolni.
Érdekesség, hogy a pezsgőt az igazi szakértők nem pezsgős, hanem borospohárból isszák az ital nagyobb élvezhetősége, illat és ízvilágának hatékonyabb megismerése miatt.
A pezsgőt kevesen párosítják ételhez, pedig a szénsavas ital a borhoz hasonlóan remek „kísérő”. Más típus megy a könnyebb, más a nehezebb menükhöz. Az édes pezsgő desszertnek is beillik, sütemények mellé is ajánlott, viszont csokoládé és fagylalt mellé „tilos” az ital fogyasztása.
Fotó:
pixabay.com
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.
Az ellentmondások királya: a durián
Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.
Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla
A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.
Hasznos gyümölcsök a téli időszakban
Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.