Menü

Nem elég változatos a húsfogyasztásunk

A magyarok többsége csak disznó, valamint csirkehúst, esetleg még marhahúst fogyaszt, pedig a lehetőségek tárháza ennél hazánkban is sokkal szélesebb. Cikkünkben ismertetjük, hogy milyen húsokat és miért ajánlott még fogyasztani ezeken kívül.

A nyúlhús hasonlít a csirkehúshoz, és kismamáknak is ajánlott

A nyúlhús nemcsak ízében, hanem zsír- és energiatartalmában is hasonlít a csirkéhez. Nagyon egészséges, fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, viszont zsírszegény és alacsony az energiatartalma. Húsa kicsit szárazabb, de hasonlóan fehér, mint a csirkéé. Kismamáknak különösen ajánlják a fogyasztását, mivel rengeteg benne a vas és B12 vitamin. Készítsünk belőle tepsiben sütött nyulat olivaolajjal és fűszerekkel. Aprítsuk mellé, és egyben süssük a burgonyával, de egészségesebb köretként választhatunk édesburgonyát, vagy csicsókát is.

A koleszterinszegény birkahúst inkább külföldön fogyasztják

A birkahús szintén egészséges, ugyanis koleszterinszegény választás. Külföldön ezt tudják, így igen nagy kereslet mutatkozik a birkahúsra – ellentétben kis hazánkkal, ahol a birkapörköltön kívül gyakorlatilag ismeretlen, hogy mit lehet vele kezdeni. Pedig a bárányhús könnyen emészthető, és gyorsítja a vese, valamint a lépműködést. A sült báránycomb, a zöldséges bárányragu és a birkahúsleves is nagyon finomak.

A gyógyító galambleves

A régi időkben még gyakrabban tartottak galambokat, a húsukat pedig kórházaknak adták el, mivel híres volt a galambleves gyógyító, immunerősítő hatása. Szülés után is ajánlott a fogyasztása kismamáknak, ugyanis a segítségével gyorsabban épülnek fel és a gyermekágyból és hamarabb megerősödnek.

A kacsasült fogyasztása nem csak étteremben ajánlott

A magyarok többsége csak étteremben fogyaszt kacsahúst, ahol elegáns ételnek számít, főként a rosé kacsa. Pedig otthon is egyszerűen és könnyen elkészíthető, ráadásul a kacsa húsa a legegészségesebbek közé tartozik, ha megfelelően készítjük el. Amennyiben a bőrét, és az alatta lévő zsírréteget eltávolítjuk, úgy a húsa alig magasabb a zsírtartalma, mint a csirkehúsnak, ráadásul a kacsa húsa nagyon gazdag B vitaminokban. A híres kacsasült házilag is könnyen elkészíthető: fűszerezzük a kacsamellet sóval, borssal, és süssük meg olivaolajban. Szilvakompóttal, ribizlilekvárral és krumpli- vagy csicsókapürével tálalva nagyon finom. 

Fotó:
pixabay.com

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.