Menü

Katatim imagináció – lélekgyógyítás a saját képzeletünk segítségével

Hallott már a katatim imaginációról? Ez egy olyan pszichoterápiás eljárás, amely során az egyén gyakorlatilag meditatív állapotba kerül, és a lelki vezető segítségével valamilyen képre vetíti rá saját személyiségét, a tudatalattijában rejlő eseményeket, vagy érzéseket.

A pszichológusok által használt módszer olyan esetekben segíthet, amikor a tények kimondása nehézséget okoz, vagy a pontos diagnózishoz, lélekgyógyításhoz mélyebbre kell ásni, mint amit a kliens önmagától elmondani képes. Az ilyen típusú terápia relaxációs gyakorlatokkal kezdődik, majd el kell képzelnünk a terapeuta által javasolt dolgot, például házat, fát, virágot, vagy hajót. Ahogy egyre inkább elmélyedünk a kép részletes elképzelésében, úgy kerülünk egyre mélyebb állapotba. Ezek az elképzelt képek természetesen szimbólumként működnek, és jól mutatják az önmagunkról, élethelyzetünkről alkotott elképzeléseinket, mély gondolatainkat.

Azért jó terápiás módszer, mert ebben a megváltozott tudatállapotban szabadabbra merjük ereszteni a képzeletünket, kevésbé vannak jelen a tudatunkat korlátozó mechanizmusok. Lebomlanak azok a gátak, amelyek a kimondott szavak következményeit mérlegelik. A valóságban ugyanis szinte ösztönösen mérlegelünk, mielőtt kitárulkoznánk mély érzelmi dolgokban, hogy a kimondott szavak mit jelenthetnek a jövőre nézve, a beszélgetőpartnerünk milyen következtetéseket fog abból levonni, vagy nekünk milyen sérüléseket, vagy negatív érzéseket okozhat, ha valamit felemlegetünk, vagy előhívunk.

A módszer már nem olyan újkeletű, az 1950-es években fejlesztette ki egy német pszichiáter. A görög katathym szó a mély lelki és érzelmi dolgokra utal, a latin imaginatív szó pedig a képi, képzeleti tevékenységre. Terapeutától is függ, hogy mennyire elemzik ezt követően az elképzelt képeket. Sok esetben a terápiának nem része a magyarázat, hanem csupán az előhívás, a szinte hipnotikus állapot közben mozgósított öngyógyítás, valamint a feltárás az, ami a terápiát képezi.

Hatékony módszer lehet pszichoszomatikus eredetű betegségek kezelésénél, traumák feltárásánál, valamint sokféle pszichés zavar esetén. A katatim imagináció során könnyebben és gyorsabban áshatunk a tudat alatt rejlő dolgokra, mint „éber” állapotban, így a pszichológusok előszeretettel alkalmazzák ezt a módszert, hiszen terápiás üléseiken általában 1-1 óra áll rendelkezésre, amely rövidnek bizonyulhat ahhoz, hogy a mélyben rejtőző gondolatokat, múlteseményeket a felszínre hozzák. A kliens helyzetét is megkönnyíti, ha ilyen módon próbálnak kutatni a terapeutával közösen, tekintve hogy valamilyen képre kivetítve egyszerűbben tud megnyílni, és képes lehet bátrabban fogalmazni, és a hétköznapi kommunikáció során alkalmazott kontroll nem hátráltatja a valóság feltárását. 

Fotó:
pixabay.com

Szülőnek lenni beteljesedés?

Vannak életcéljaink, legalábbis jó esetben. Több dolgot szeretnénk elérni, s ezek a dolgok az élet különböző területeihez kapcsolódnak. A családi élet és az ezt biztosító mögöttes egzisztencia sokak tervei között szerepel, de hogy ez maga az élet beteljesedése is lenne, nos, az egy vitatott kérdés.

Példaképek és negatív hősök

Más emberek élete mindig példa a számunkra. Valamilyen módon az előttünk járó emberek hatással vannak ránk, vagy azért, mert ellesünk tőlük néhány alkalmazandó technikát, vagy épp ellenkezőleg.

Tippek sorozatfüggőknek

"Nem vagyunk sorozatfüggők, csak szeretjük rendesen megnézni őket." Igen-igen, csak az új részt várjuk, csak ezt az évadot gyorsan megnézzük nem is foglalkozunk vele később... Ha ezek az önáltató mondatok frusztrációval töltenek el, akkor neked is jól jöhet néhány tipp a "leszokáshoz".

Komfortzónák és tudattalan gátak

Az ember énvédő mechanizmusai révén rengeteg tudattalan határvonalat állít fel magában, és ezeken csak a legritkább esetekben lép át akarattal. Ám nagyon könnyen kimozdul, más emberek hatására. Vajon ez hogyan működik?

Tanulásfüggőség

Az emberi elme annyira összetett, hogy egyes jelenségei szinte megmagyarázhatatlanok, mások viszont egészen egyszerű elemi okokra is visszavezethetőek. A függőség kérdése mind fiziológiai szempontból, mind lélektani szempontból igen érdekes. De rajongunk-e függőségig olyan dolgokért, amelyek elől mások menekülnek? A tanulásfüggőség példája ezt remekül szemlélteti.