Beszédes arckifejezések, kézmozdulatok, érintések…
- Dátum: 2015.01.28., 10:19
- egyéni, egyetemes, kommunikáció, nonverbális kommunikáció, rejtett üzenetek, siker, testbeszéd, viselkedésminták
Az iskolában ugyan jobb esetben találkozunk a nonverbális kommunikáció fogalmával, de arról, hogy hogyan lehet tudatosítani illetve dekódolni a testbeszédet nem tanulunk, pedig az élet számos területén hasznunkra fordíthatnánk ezt a tudást, képességet.
Köztudott, hogy nem csak szavakkal, hanem egész testünkkel, lényünkkel kommunikálunk. Információt, üzenetet közvetítünk arckifejezésünkkel, testtartásunkkal, külső megjelenésünkkel, de még hangszínünk is olyan plusz információt árulhat el, melyről szavaink „hallgatnak”.
A nonverbális viselkedés az emberi kommunikációnak mintegy 60-65 százalékát teszi ki, éppen ezért lenne fontos, hogy tudatosítsuk jelentőségét, és otthonosan közlekedjünk a testbeszéd világában. Ha elsajátítjuk ezt a képességet, akkor egy olyan eszköz lehet a kezünkben, mellyel sikeresebben elérhetjük céljainkat, és emberi kapcsolatainkban is hasznosíthatjuk ezt a tudást.

Persze a testbeszéd értelmezésével kapcsolatban nem egy, hanem számos képességről beszélhetünk és egy igen összetett tudásról. Nemcsak arról van szó, hogy saját nonverbális jeleinket tudatosítva, sikeresebben kommunikálhatunk, hanem arról is, hogy mások testbeszédét képesek vagyunk dekódolni, vagyis a valódi szándékot kifejező jeleket fel tudjuk ismerni és értelmezni.
Néhány alapelvet érdemes első lépésként megismerni, és alkalmazni!
A tudatos megfigyelés nem igazán jellemzi az emberek többségét, általában rutinszerűen cselekszünk, és a mindennapokban nem igazán figyelünk fel a környezetünk részleteire. Pedig a részletekben rejtőzhet a lényeg, ezért érdemes tudatosan több energiát és időt fordítanunk az odafigyelésre, mind embertársaink, mind környezetünk kapcsán. Ha koncentrációnkat élesítjük, és nem csak szemünkkel, hanem a többi érzékszervünkkel is észleljük környezetünket, az apró változásokat is észrevesszük majd. A változás pedig mindig nagyon fontos információ lehet számunkra, melyből következtetni tudunk az eseményekre. A megváltozott viselkedésminták árulkodnak arról, hogy az adott személy hogyan reagál az információkra, hogyan alkalmazkodik az eseményekhez.
A testbeszédet illetően beszélhetünk úgy nevezett általános, egyetemes, és egyéni nonverbális viselkedésmintákról. Az egyetemes magatartásformák abból adódnak, hogy a legtöbb ember hasonló helyzetekben hasonlóképpen reagál. Ilyen például az ajakprés, tehát amikor valaki alsó ajkát teljesen beszívja, akkor ebből arra következtethetünk, hogy az illető zavarban van. Az egyéni viselkedésmintákat pedig nekünk kell feltérképeznünk, vagyis hogy az általunk ismert személyek hogyan reagálnak nonverbális módon a különböző helyzetekre, körülményekre. Ha ezeket megismerjük, sikeresebben működhetünk a társas kapcsolatainkban, hiszen képessé válunk jobban megérteni másokat, mások rejtett üzeneteit.
Fotó:
pixabay.com
A kiszebáb égetés hagyománya – tavaszvárás a küszöbön
Magyarországon többféle télűző, tavaszváró hagyományunk van, ide tartozik a kiszebáb égetésének szokása is.
Tiflopedagógia – tudod mi ez?
Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.
Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?
A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.
Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?
Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.
Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni
A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.