Hat a gondolkodásmódunkra az étel, amit eszünk
- Dátum: 2015.02.16., 13:02
- csakra, családi élet, élelmiszer, energia, energiaforrás, étek, étel, étkezés, gondolkodás, gondolkodásmód, gyógyítás, hangulat, kommunikáció, közös étkezés, lelkiállapot, rezgés, személyiség, személyiségfejlődés, szervezet
Bizonyított tény, hogy befolyásolja a gondolkodásunkat, a hangulatunkat, a lelkiállapotunkat az elfogyasztott étel. Tehát már csak ezért sem mindegy, milyen étkeket veszünk magunkhoz. Mindez túlmutat azon, hogy a csokoládé boldogságot okoz…
Az egész gondolkodásmódunkra hatással lehet az ételek minősége. A test és lélek kapcsolata ugyanis az étkezés területén is megmutatkozik. Nem csupán abból abból az aspektusból, hogy elmarad a lelkiismeret-furdalás, ha egészséges ételeket fogyasztunk. Az étkezésünk ugyanis képes befolyásolni a gondolkodásunkat, a személyiség-állapotunkat is. Lélekgyógyító, inspiratív és fejlesztő módszerként alkalmazzák például a csakrák szerinti étkezést (a csakrák a testünkben lévő energiaközpontok). Például aki nehezen kommunikál, nem képes kimondani, kifejezni a gondolatait, annak a torok csakrájával lehet problémája, ezt lehet gyógyítani sok folyadékfogyasztással, vízzel, valódi gyümölcsök facsart levével, kókuszvízzel, gyümölcsturmixokkal, valamint tengeri növények fogyasztásával.
Amennyiben sok iparilag előállított, „mű” ételt fogyasztunk, úgy gondolkodásunk rugalmatlanná válik, egyre nehezebben kapcsolódunk az élet fontos, valódi dolgaihoz. Ha pedig sok házi készítésű étek lapul a kamránkban és a gyomrunkban, úgy ezek a finomságok segítenek minket összekapcsolódni a régi idők bölcsességeivel, a valóban fontos információkkal és érzésekkel. Az ételeknek ugyanis van egyfajta rezgése, amit beviszünk a szervezetünkbe azzal, hogy megesszük őket, és ezt a rezgést szervezetünk természetesen átveszi, tekintve, hogy ez az ő üzemanyaga, energiaforrása.

Az sem mindegy, hogy a család szeret-e hasonló, jó minőségű ételeket, élelmiszereket fogyasztani, mivel a különböző étkezési szokások a gondolkodás különbségét is hozhatják (és egyben tükrözik is) a családban. Az azonos, finom, jó alapanyagokból összeállított és közösen elfogyasztott és ételeknek ugyanis családegyesítő hatása van. A közös étkezések nemcsak olyan módon segítik a családi összetartást, hogy közben beszélgetnek, hanem számít, hogy azonos ételeket, egyazon időben fogyasztanak el. Az ételek rezgése ugyanis idővel, valamint a környezet hatására már megváltozhat. Nem véletlenül van ősi hagyománya, és különleges fontossága a közös evésnek.
Ezért ha az ételeinkre, az étkezési körülményeinkre odafigyelünk, akkor nagy lépést teszünk egyúttal a lelki fejlődésünk érdekében is.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?