Hat a gondolkodásmódunkra az étel, amit eszünk
- Dátum: 2015.02.16., 13:02
- csakra, családi élet, élelmiszer, energia, energiaforrás, étek, étel, étkezés, gondolkodás, gondolkodásmód, gyógyítás, hangulat, kommunikáció, közös étkezés, lelkiállapot, rezgés, személyiség, személyiségfejlődés, szervezet
Bizonyított tény, hogy befolyásolja a gondolkodásunkat, a hangulatunkat, a lelkiállapotunkat az elfogyasztott étel. Tehát már csak ezért sem mindegy, milyen étkeket veszünk magunkhoz. Mindez túlmutat azon, hogy a csokoládé boldogságot okoz…
Az egész gondolkodásmódunkra hatással lehet az ételek minősége. A test és lélek kapcsolata ugyanis az étkezés területén is megmutatkozik. Nem csupán abból abból az aspektusból, hogy elmarad a lelkiismeret-furdalás, ha egészséges ételeket fogyasztunk. Az étkezésünk ugyanis képes befolyásolni a gondolkodásunkat, a személyiség-állapotunkat is. Lélekgyógyító, inspiratív és fejlesztő módszerként alkalmazzák például a csakrák szerinti étkezést (a csakrák a testünkben lévő energiaközpontok). Például aki nehezen kommunikál, nem képes kimondani, kifejezni a gondolatait, annak a torok csakrájával lehet problémája, ezt lehet gyógyítani sok folyadékfogyasztással, vízzel, valódi gyümölcsök facsart levével, kókuszvízzel, gyümölcsturmixokkal, valamint tengeri növények fogyasztásával.
Amennyiben sok iparilag előállított, „mű” ételt fogyasztunk, úgy gondolkodásunk rugalmatlanná válik, egyre nehezebben kapcsolódunk az élet fontos, valódi dolgaihoz. Ha pedig sok házi készítésű étek lapul a kamránkban és a gyomrunkban, úgy ezek a finomságok segítenek minket összekapcsolódni a régi idők bölcsességeivel, a valóban fontos információkkal és érzésekkel. Az ételeknek ugyanis van egyfajta rezgése, amit beviszünk a szervezetünkbe azzal, hogy megesszük őket, és ezt a rezgést szervezetünk természetesen átveszi, tekintve, hogy ez az ő üzemanyaga, energiaforrása.

Az sem mindegy, hogy a család szeret-e hasonló, jó minőségű ételeket, élelmiszereket fogyasztani, mivel a különböző étkezési szokások a gondolkodás különbségét is hozhatják (és egyben tükrözik is) a családban. Az azonos, finom, jó alapanyagokból összeállított és közösen elfogyasztott és ételeknek ugyanis családegyesítő hatása van. A közös étkezések nemcsak olyan módon segítik a családi összetartást, hogy közben beszélgetnek, hanem számít, hogy azonos ételeket, egyazon időben fogyasztanak el. Az ételek rezgése ugyanis idővel, valamint a környezet hatására már megváltozhat. Nem véletlenül van ősi hagyománya, és különleges fontossága a közös evésnek.
Ezért ha az ételeinkre, az étkezési körülményeinkre odafigyelünk, akkor nagy lépést teszünk egyúttal a lelki fejlődésünk érdekében is.
Fotó:
pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.