Sikeres önértékelés
- Dátum: 2015.02.24., 09:03
Egyre több szó esik az önismeret, illetve önértékelés fontosságáról. Általában a sikert a magas önértékeléssel párosítják, de vajon melyik következik melyikből?
A negatív önértékelésű emberek inkább hajlamosabbak a depresszióra, szorongásra és a pesszimizmusra is. Gyakran védő falat építenek maguk köré, vagyis közelebbi, intimebb kapcsolataikon kívül kevésbé vállalják fel nyíltan véleményüket, zárkózottabbak és gátlásosabbak is. Valójában mindez egyfajta kudarckerülésből fakad, kerülik az olyan helyzeteket, melyek alkalmával esetleg véleményüket megkérdőjelezik, vagy elutasítással találkozhatnak.
A nehézség abból fakad, hogy az önértékelés nem választás kérdése, hanem többek között olyan tényezőktől függ, mint például szülői példamutatás, kötődési mintázat, és általában véve az örökölt személyiségjegyek.
A jó hír azonban az, hogy ennek ellenére a negatív önértékelés nem hordozza sorszerűen a sikertelenséget is. Bár általában azt tapasztaljuk, hogy a siker a pozitív önértékelésű és magabiztos emberek sajátja, pszichológiai kutatások szerint ez nem ilyen egyértelmű ok-okozati összefüggés. Az eredményesség, illetve a sikerek növelik az önbizalmat és megalapozzák a pozitív önértékelést is.
Ezért ugyan az alacsony önértékelés egyben gátolhatja a kezdeményezőképességet, és de nem feltétlenül hordozza a sikertelenséget. Tehát akkor is lehetünk eredményesek, ha nem sikerorientáltak, hanem inkább kudarckerülőek vagyunk.
Az önismeret fejlesztése pedig eszköze lehet önértékelésünkből adódó korlátokat felismerésének és kezelésének.
Fotó:
pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.