Sikeres önértékelés
- Dátum: 2015.02.24., 09:03
Egyre több szó esik az önismeret, illetve önértékelés fontosságáról. Általában a sikert a magas önértékeléssel párosítják, de vajon melyik következik melyikből?
A negatív önértékelésű emberek inkább hajlamosabbak a depresszióra, szorongásra és a pesszimizmusra is. Gyakran védő falat építenek maguk köré, vagyis közelebbi, intimebb kapcsolataikon kívül kevésbé vállalják fel nyíltan véleményüket, zárkózottabbak és gátlásosabbak is. Valójában mindez egyfajta kudarckerülésből fakad, kerülik az olyan helyzeteket, melyek alkalmával esetleg véleményüket megkérdőjelezik, vagy elutasítással találkozhatnak.
A nehézség abból fakad, hogy az önértékelés nem választás kérdése, hanem többek között olyan tényezőktől függ, mint például szülői példamutatás, kötődési mintázat, és általában véve az örökölt személyiségjegyek.
A jó hír azonban az, hogy ennek ellenére a negatív önértékelés nem hordozza sorszerűen a sikertelenséget is. Bár általában azt tapasztaljuk, hogy a siker a pozitív önértékelésű és magabiztos emberek sajátja, pszichológiai kutatások szerint ez nem ilyen egyértelmű ok-okozati összefüggés. Az eredményesség, illetve a sikerek növelik az önbizalmat és megalapozzák a pozitív önértékelést is.
Ezért ugyan az alacsony önértékelés egyben gátolhatja a kezdeményezőképességet, és de nem feltétlenül hordozza a sikertelenséget. Tehát akkor is lehetünk eredményesek, ha nem sikerorientáltak, hanem inkább kudarckerülőek vagyunk.
Az önismeret fejlesztése pedig eszköze lehet önértékelésünkből adódó korlátokat felismerésének és kezelésének.
Fotó:
pixabay.com
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.