Menü

Növénytársítás – mit mivel ültessünk?

Javában benne járunk a palántázási szezonban, de ha erről lecsúsztunk, akkor is érdemes lehet tájékozódni, hogy mely növények mely másikak társaságát kedvelik – vagy legalábbis hasznos a számukra.

Ha az ültetés, palántázás során a növényeket megfelelően társítjuk egymással, akkor rengeteg energiát, valamint permetezést megspórolhatunk, és a kertünk termékenyebb, egészségesebb lesz. Ezért ajánlott tanulmányozni, hogy melyek kedvelik és „hasznosítják egymást”, valamint hogy melyeket nem ajánlott egymás mellett elhelyezni.

Adunk néhány tippet, de a további kutatómunka is kedvező lehet a kertészkedőknek.

  • A sárgarépa és a hagyma sorokat ültessük egymás mellé, felváltva! Egy sor répa, egy sor hagyma. Azért kiválóak együtt, mert a hagymalégy nem szereti a sárgarépát, és a répától nem lesz kukacos a hagyma.
  • Az eper és a petrezselyem jó barátságban van a fokhagymával, tekintve, hogy a fokhagyma elűzi róluk a csigákat.
  • A krumplit és a paradicsomot semmiképp sem ültessük egymás mellé! A krumplibogár ugyanis a paradicsomot is megtámadja, és ezzel gyakorlatilag édenkertet teremtünk a számára, ha egymás mellett a két kedvencét legelészheti.
  • Régen nem véletlenül tarkították virágokkal a konyhakertet. Ennek nem csupán esztétikai szempontja volt, hanem valós funkciója is. A büdöskét ültessük a krumplihoz, ezt ugyanis a paradicsommal ellentétben nem kedvelik a krumplibogarak.
  • Tegyünk sarkantyúkát a gyümölcsfák köré: hatékonyan űzik el róluk a tetűket.
  • A paradicsomot és a káposztát szintén kedvező egymás mellé ültetni, és érdekes megfigyelni, hogy ezek az ételkészítésnél is illeszkednek egymáshoz.
  • Az uborka mellé kaprot és napraforgót tegyünk, a paszternák mellé retket.
  • A káposzta mellé érdemes elhelyezni a mentát (vigyázzunk, a menta könnyen és gyorsan nő, ha szereti a helyet és földet), mert a menta elűzi a lisztecskét a káposztáról.

Kellemes és tudatos tavaszi kertészkedést mindenkinek!

Fotó:
pixabay.com

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.