Menü

Terasz-élmény a társasházi erkélyeken

A jó időben az ember a szabadba, a kertbe, a teraszra vágyik, de aki társasházban lakik, annak maximum az erkélye adhat kiugrót és teret a szabadtéri élményekhez. Gondolhatnánk, hogy az erkély csak teregetésre használható – pedig egy jól berendezett balkon felér egy extra terasszal.

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy társasházi lakásunkhoz erkély is tartozik, akkor ne habozzunk, használjuk ki a lehetőséget, és ne csak arra, hogy ruhákat szárítunk rajta, vagy kitesszük a forró olajat, hogy ne legyen útban. Íme néhány tipp ahhoz, hogy balkonunkból barátságos, otthonos és hívogató kis terasz válhasson.

A terasz és balkon közötti hasonlóságot teremthetünk attól függetlenül, hogy melyik hányadik emeleten van, és mekkora a mérete. Kezdjük a padlóval! Az erkélyeket eredetileg nem lapozzuk le, nem fedjük le, pedig a beton padlózat eleve rideg érzetet ad ennek a lakásrésznek. Mivel az erkélyek alapterülete kicsi, ezért nem jelent óriási anyagi ráfordítást, hogy kültéri padlófelületet kapjon a „mini-teraszunk”. A lényeg, hogy meleg hatású, barátságos, de tartós burkolatot válasszunk.

Rendezzük be az erkélyünket! Ez az erkély kihasználásának kulcspontja: ha nincs hová leülni, bizonyosan ritkán fogjuk ide kidugni az orrunkat. Ha viszont hívogató párnás székek várnak minket odakint, akkor egészen más a helyzet! Egy ilyen kicsi területre nem kell extra berendezés: a bolhapiacon megvásárolt, saját kezűleg felújított székeknek és asztaloknak még kedvesebb hangulata lehet, mint a drága bútoroknak. Dobjuk fel őket párnákkal, valamint takarókkal a hűvösebb estékre.

Amennyiben kellemes hangulatfényekkel látjuk el az erkélyünket, akkor a naplemente után is kihasználhatjuk a teret. Mécsesekkel, fáklyákkal, petróleumlámpával, lampionokkal és gyertyákkal barátságos világítást biztosítunk, és még a vezetékeléssel se lesz probléma.

Növényeket az erkélyre! Ne merüljön ki a balkoni növényzet egy-két muskátliban: tehetünk ki futó növényeket, egyes szobanövényeket (sokaknak kiváló „rehabilitáció” lehet a szabadban lenni), valamint vágott, vagy cserepes virágot az asztalra. Sőt nevelhetünk itt kis ládákban pl. koktélparadicsomot, vagy fűszerpaprikát. A mennyiséget nemigen lehet eltúlozni – legalábbis ha még mi is kiférünk az erkélyre.

Az erkélyen is lehet grillezni! Ehhez mindössze egy kisebb méretű utazós grillsütő szükséges, ma már kapható apró, a kirándulások és túrák alkalmára kifejlesztett gömbgrill. Ezek kiváló funkciót töltenek be az erkélyünkön is.

Így már egészen más lesz a kis balkonunkon meginni a reggeli kávét, vagy eltölteni egy estét a párunkkal – félig a szabad ég alatt. 

Fotó:
pixabay.com

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.