Menü

Hogyan kezeljük a fogyatékossággal élőket?

Napjainkban egyre több olyan törekvés tapasztalható, amely a fogyatékos személyek elfogadását és beilleszkedését igyekszik segíteni. Az integrált nevelés és oktatás szintén ezt a célt tűzi a zászlajára. A legtöbb ember azonban mégsem tudja, hogyan kezelje a fogyatékos személyeket. A sajnálat nem megoldás – és ők sem szeretik, ha sajnálják őket. Azok az emberek viszont, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban fogyatékos embertársaikkal, nem tudják, hogy mi lehet a megfelelő, vagy inkább mondjuk úgy: empatikus, de mindkét fél számára kényelmes hozzáállás.

„Fogyatékos személy” – jelenleg ez a hivatalos megfogalmazás, ha valamilyen érzékszervi, értelmi, vagy mozgásfogyatékossággal élő embertársunkra utalunk. Nem éppen szerencsés, hogy a megfogalmazásban mindenképpen egy negatív sztereotípiával rendelkező jelzőt (fogyatékos, vagy sérült) kell használnunk. Ez már eleve valaminek a csökkentségét jelzi, így hát a nyelvtani környezet egyelőre nem kedvez annak a törekvésnek, hogy integráljuk, vagy éppenséggel felemeljük a fogyatékossággal élőket. Ebben a kontextusban ugyanis nem fejeződik ki az, ami egyébként igaz: hogy mennyi szeretetet, csodát, önismereti visszajelzést, milyen értékrendet képesek közvetíteni. Nem derül ki, hogy gyakorta sokkal inkább képesek látni, hogy mi az, ami igazán fontos, hogy sokkal inkább képesek megélni az apró örömöket, mint egészséges embertársaik. Arra sem világít rá a szóhasználat, hogy ha mindenkit önmagához mérünk, akkor ezek az emberek szerető és elfogadó környezetben oly fantasztikus módon bontakoznak ki és képesek fejlődni, amely bárki számára irigylésre méltó és követendő példa lehet.

Bár a létező szókincs nem teszi könnyűvé, de sajnálat helyett gondoljunk inkább arra, hogy minden fogyatékos emberben egyben ott rejlik egy kis csoda. Nem igényelnek sajnálatot, általában nem vágynak rá. De örülnek az elfogadásnak, az empátiának, a kedvességnek, az odafordulásnak és a szeretetnek. Feltétel nélküli szeretetet képesek adni, és ugyanazt örömmel veszik embertársaiktól is. Ne kezeljük őket földönkívüliként, ne tekintsünk rájuk „kivert kutyaként”. Inkább legyünk hétköznapiak, de barátságosak. 

Ezt is meg fogjuk tanulni, már jó az út, amin járunk, csak még tapogatózunk, hogy hogyan is álljunk azon embertársainkhoz, akik valamiért, valamiben mások – de ez nem azt jelenti, hogy kevesebbek, vagy sajnálatra méltóbbak. Csak esetleg az általuk hordozott kereszt jobban látható, mint az egészséges embertársak esetében, akiknél nem mindig tudjuk, hogy milyen sorsot rejt egy-egy mosoly.

Szerző: LighthousEarth

Fotó:
pixabay.com

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.