Heti könyvajánló: Tengerparti kávézó
- Dátum: 2015.04.23., 19:48
- A tengerparti kávézó, álom, Cornwall, döntés, könyv, könyvajánló, Lucy Diamond, olvasás, önmegvalósítás, örökség, regény, tengerpart
Egy kis tengerparti hangulatot ajánlunk az olvasók figyelmébe Lucy Diamond regényén keresztül. Garantáltan kellemesebbé teszi a szürke hétköznapokat ez a regény, ráadásul a legtöbb könnyed regénnyel ellentétben még mondanivalója is van.
A tengerparti kávézó (Ulpius Ház, 2014) című regény mindenkiben reményt kelt egy kicsit, hogy érdemes hallgatnunk a szívünkben megszólaló hívó szóra, és követni az álmainkat. Senki sem ígéri, hogy ha megtesszük, akkor egy könnyed rózsaszín lányregényben találjuk magunkat. Nehézségek így is akadnak majd, de az út végén akkor is ott vár a jól megérdemelt boldogság…
Evie számára a nagyvárosi élet talán egyetlen örömét barátjának kisfia jelenti. Nem találja az útját, és csupa lélekölő állása van. A pasija és a családja tanulásra bíztatja: egy újabb iskola elvégzésével majd biztosabb munkája lehet. Legalábbis biztosan még ennél is unalmasabb – ezt súgja valami Evie számára. A hangulata akkor sem lesz jobb, amikor kiderül, hogy rajongásig szeretett nagynénje és egyben példaképe, Jo váratlanul meghal. Jo mindig is érezte, hogy unokahúga mennyire hasonlít rá, így reá hagyja legféltettebb kincsét, a tengerparti kávézót Cornwallban. Evie sokáig vacillál, hogy mit tegyen a rá szakadt lehetőséggel, hiszen messze él az üdülők álmának mondott Cornwalltól. Talán el kellene adni a helyet?

Ezen ott helyben mindenki megbotránkozik, kivéve persze Evie családját és barátját, akik szerint ez lenne az egyértelmű döntés. Vagy meg kellene tartani, és a távolból megpróbálni irányítani? Evie ezt is megpróbálja, mondani sem kell, hogy nem sok sikerrel, viszont annál több zűrrel jár a döntése. Végül csak meglépi azt, ami kívülről talán egyértelműnek tűnik, az adott helyzetben viszont annál nehezebb: mindent és mindenkit hátrahagyva Cornwallba költözik. A szívét pedig nem csak a szörfözésre kiváló hullámok dobogtatják meg, hanem az ideiglenes szakács is. Igazán kár, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. De azért az élet igazolja, hogy ha merünk lépni és dönteni, akkor megkapjuk a jutalmunkat, még ha kanyargós út is vezet odáig, a dolgok végül kisimulnak.
Fotó:
pixabay.com
Csörög a főnök este? – Mikor oké, és mikor már nem annyira
Ismerős helyzet: este fél nyolc, már pizsamában vagy, indulna a sorozat, és felvillan a kijelzőn a név. A főnök. Ilyenkor jön a klasszikus dilemma: felvegyem? Visszahívjam? Vagy ez már az a kategória, amikor nyugodtan mondhatom, hogy majd holnap?
Csapatban erősebbek vagyunk – BSI Futónagykövet találkozó 2026
Február 14-én ismét összegyűlt a BSI Futónagykövet-közösség a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hogy megéljük a futás és a közösségépítés iránti közös szenvedélyünket. Közel százan voltunk, én pedig immár 7 éve képviselem ebben a közösségben lakóhelyemet, Tamásit.
Tavaszi áthangolódás a lakásban
Amikor a fény már nemcsak bekúszik, hanem be is költözik a reggeleinkbe, ideje teret adni az újdonságoknak. Akár egy kisebb ráfordítás is elegendő ahhoz, hogy stílusosabbá varázsoljuk a szobánkat. Néhány tudatosan megválasztott tónus és a friss szemlélet már önmagában is képes új karaktert adni az enteriőrnek.
Illúzió vagy iránytű? – Mit tud valójában a kártyajóslás?
A kártyajóslás ma már nem félhomályos szobák titka, hanem Instagram-sztorik, céges rendezvények és pszichológiai beszélgetések témája. Azonban tényleg hasznos lehet a 21. században, vagy csak egy jól csomagolt önáltatásról van szó egy magabiztos ember előadásában?
Haverok,buli,like! De hogyan tovább?
Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?