Állapotunk inkább hozzáállás, mint életkor függvénye
- Dátum: 2015.04.24., 11:11
- aktív életmód, életkor, én-határok, futás, gördeszkázás, időskor, jóga, kifogás, kihívás, nyugdíjas, öregedés, rugalmasság, sport, személyiségfejlesztés, ultramaraton, utazás, változás
„Ehhez én már túl öreg vagyok!” – hallhatjuk sokszor bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban a kifogásokat, legyen szó akár valamilyen programról, új kihívásról, változásról. Érdekes módon a változtatás, vagy a kihívás elfogadásának hiányát nem csak az idősebbek fogják az életkorukra, hanem a fiatalabb korosztályra is jellemző, hogy e mögé a mondat és hiedelem mögé bújnak. De vajon van olyan, hogy valamihez már túl öregek lennénk?
Érthető, hogy az ember már nehezebben képes bizonyos ismeretek elsajátítására, kihívások teljesítésére, ha előrehaladottabb életkorban jár. Az esettanulmányok azonban azt igazolják, hogy egyáltalán nem az életkorunktól, hanem sokkal inkább a hozzáállásunktól függ, hogy mire vagyunk képesek. A hozzáállás pedig fiatalkorban is ugyanúgy meghatározó, mint a későbbiekben.
Legutóbb a Margit-szigeten ultramaratont (kb. 50 km) futó ciszterci atya sztorija kavarta fel az állóvizet, akire még azt sem mondhatjuk, hogy „neki könnyű, mert mindig sportolt”: ugyanis 55 évesen (!) kezdett el futni. Mindig is megmozgatták az embereket az ilyen rendhagyó esetek. A youtube-on az egyik legnézettebb videó volt, amikor a pap reverendában görkorcsolyázott. A nyolcvanas években pedig nagy sikerrel futott a gyerekeknek szóló Szupernagyi sorozat, amely a szupererővel bíró, bármire képes nagymamáról szólt.

Hasonlóan közkedvelt volt az a videó, ahol az idősödő elhízott férfi a jóga segítségével menekült meg a kerekesszéktől, és fogyott le. Rengeteg példát lehetne felsorolni, bizonyára mindenki ismer aktív időseket, akik életkoruktól függően szeretnek utazni, járnak kirándulni, és nyugdíjas létükre is gumicsizmában táncolnak a pocsolyában az unokáikkal. A legtöbb ember felnéz rájuk, de amikor ő áll válaszút előtt, akkor mégis legyint: „ez már nem nekem való”… Pedig milyen jó lenne, ha végre tudatosodna bennünk: minden csak rajtunk és a hozzáállásunkon múlik! Vegyünk példát Marton Bernát atyáról: soha semmit nem késő elkezdeni, és nem mondhatjuk, hogy valamihez már túl öregek lennénk. Ha elterjedne ez a hozzáállás, bizonyosan kevesebb depressziós ember lenne, és jóval kevesebb szomorú nyugdíjas. Bármikor felhúzhatjuk a futócipőt, nekiállhatunk sportolni, utazni, vagy egyszerűen csak tenni valami szokatlant, vagy legalábbis magunkhoz képest szokatlant. Bizonyított, hogy az én-határaink feszegetése jó hatással van a személyiségünkre!
Fotó:
pixabay.com
Csörög a főnök este? – Mikor oké, és mikor már nem annyira
Ismerős helyzet: este fél nyolc, már pizsamában vagy, indulna a sorozat, és felvillan a kijelzőn a név. A főnök. Ilyenkor jön a klasszikus dilemma: felvegyem? Visszahívjam? Vagy ez már az a kategória, amikor nyugodtan mondhatom, hogy majd holnap?
Csapatban erősebbek vagyunk – BSI Futónagykövet találkozó 2026
Február 14-én ismét összegyűlt a BSI Futónagykövet-közösség a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hogy megéljük a futás és a közösségépítés iránti közös szenvedélyünket. Közel százan voltunk, én pedig immár 7 éve képviselem ebben a közösségben lakóhelyemet, Tamásit.
Tavaszi áthangolódás a lakásban
Amikor a fény már nemcsak bekúszik, hanem be is költözik a reggeleinkbe, ideje teret adni az újdonságoknak. Akár egy kisebb ráfordítás is elegendő ahhoz, hogy stílusosabbá varázsoljuk a szobánkat. Néhány tudatosan megválasztott tónus és a friss szemlélet már önmagában is képes új karaktert adni az enteriőrnek.
Illúzió vagy iránytű? – Mit tud valójában a kártyajóslás?
A kártyajóslás ma már nem félhomályos szobák titka, hanem Instagram-sztorik, céges rendezvények és pszichológiai beszélgetések témája. Azonban tényleg hasznos lehet a 21. században, vagy csak egy jól csomagolt önáltatásról van szó egy magabiztos ember előadásában?
Egy hamis segélyhívás ára: pénzbírság és veszélybe sodort emberéletek
A 112-es egységes segélyhívó szám azért működik a nap 24 órájában, hogy sürgős esetben azonnali segítséget biztosítson. A diszpécserek minden beérkező hívást komolyan vesznek, és szükség esetén riasztják a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot vagy a rendőrséget. A rendszer hatékonyságának alapfeltétele azonban a rendeltetésszerű használat.