Ünnepeljünk-e, vagy minden nap legyen ünnep?
- Dátum: 2015.04.28., 21:34
- alkalom, család, elfogadás, elhatározás, fejlődés, fogadalom, hit, közösség, megbecsülés, osztály, önbecsülés, önbizalom, öröm, szeretet, tanítási nap, ünnep, ünneplés, ünnepnapok
Egyes vallások nem tartanak ünnepeket, mondván minden napnak örüljünk egyformán, és legyen minden nap ünnep. Mások úgy vélik, a különböző ünnepek felébresztenek bennünket, kizökkentenek a hétköznapokból, és segítenek új nézőpontból szemlélni a dolgokat. Mindegyik szemléletből tanulhatunk valamit.

Ünnepelni igenis jó: alkalmat ad különböző dolgok kifejezésére, alkalomtól függően valamilyen dolog átgondolására. Kiszakíthat bennünket egy-egy percre, napra a mókuskerékből. Vegyük csak a példákat: az újév alkalmas arra, hogy fogadalmakat, elhatározásokat tegyünk a következő évre. Ha ezeket komolyan tudjuk venni, akkor minden évben megújulhatunk. A születésnapokon megállhatunk egy pillanatra, hogy megvitassuk magunkkal: tetszik-e az, ahol tartunk, és mit tervezünk a következő időkre. A nőnap segíthet, hogy a nők tudatosítsák magukban a nőiességüket, a férfiak pedig kifejezhessék ez iránti tetszésüket a hölgyek felé. A sokak által nem kedvelt Valentin-nap is szép lehet, ha a szerelmesek ezen a napon tényleg időt szánnak egymás felé. Ha valaki kifejezetten elzárkózik az ünnepektől, utálja a karácsonyt, titkolja a születésnapját, annak általában valamilyen probléma áll a hátterében. Egy korábbi negatív élmény, a jelen élethelyzet el nem fogadása, stb. Ha tehát így érzünk, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy mi az, amin ideje lenne változtatni, mi az, amit ideje lenne elengedni.
Viszont érdemes tanulni azoktól a kultúráktól is, ahol minden nap ünnep, vagy ahol minden nap ünnepelnek valakit. Ez a felfogás azt tudatosítja bennünk, hogy minden egyes napunkat éljük meg örömmel, éljük meg csodaként és köszönettel, hogy itt lehetünk. Egyes népeknél nem klasszikus ünnepek vannak, hanem minden egyes nap kiválasztanak valakit a családból, vagy a csoportból, és őt ünneplik. Aznap hangsúlyozzák az ő pozitív tulajdonságait, cselekedeteit, és még a szokásosnál is nagyobb szeretettel és kitüntetéssel veszik körül. Talán mondani sem kell, hogy ezzel milyen mértékű önbizalmat és hitet sugároznak felé. Ezt a jó szokást kisebb közösségekben és formában mi is megvalósíthatjuk. Milyen jó lenne például, ha egy iskolai osztályban is így telne minden tanítási nap: nem csak a sokszor rettegéssel várt felelés lenne a rendszeres kiválasztás alapja, hanem mindig kiválasztanának valakit, és valamely pozitív tulajdonságát, szokását, tettét hangsúlyozná együtt a közösség. Sok mindent tanulhatnánk ebből egymás és önmagunk szeretetéről, és így aztán tényleg lehet minden nap ünnep.
Lássunk túl azon, hogy ünnepnapon ajándéktárgyakat, virágot és csokoládét lehet és kell adnunk egymásnak. Találjuk meg az ünnepek valódi mély tartalmát: a fejlődés, a törődés, az igaz szeretet és tisztelet kifejezésének lehetőségét.
Fotó:
pixabay.com
Nem a jóga, hanem az erdő hódít
Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.
5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz
Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.