Menü

A meditáció csodája – egyszerűbb, mint gondolnád!

A meditáció jótékony hatásai ma már közismertek: gyógyítja a testet és a lelket, közelebb visz önmagunkhoz. A spiritualitás iránt kevésbé érdeklődők is szeretettel alkalmazzák, akár a jóga kiegészítéseként. Meditálni nagyon egyszerű, nem kell hozzá semmilyen különleges technika.

Bár sokféle információt hallhatunk a különleges meditációs módszerekről, és nem is szeretnénk vitatni azok sikerességét és hatásosságát, azt azért el kell mondani, hogy a meditáció nagyon egyszerűen elsajátítható. Néhány alkalom gyakorlás, vagy vezetett meditáció után magunk is képesek vagyunk rá. Kérhetjük ismerősünk segítségét, hallgathatunk meditációs cédéket, vagy részt vehetünk olyan előadásokon, tréningeken, ahol meditációt is tartanak. Nem létezik egyetlen helyes technika: van, aki fekve meditál, van, aki ülve; van, aki teljes csendben, van, aki meditációs, vagy egyéb kedvelt zenével, stb. Úgy is mondhatnánk, hogy a meditáció maga a hétköznapi csoda: egy teljesen egyszerű technikával közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és a tudatalattinkhoz. Kiváló terep arra, hogy saját kérdéseinket megválaszoljuk, hogy megnyugodjunk, hogy kapcsolódjunk valamihez, vagy valakihez. Segít a koncentrációban, a megérzéseink felerősítésében, a testi és lelki gyógyulásban és erősödésben, és még vég nélkül sorolhatnánk a pozitív tulajdonságait.

A legfőbb érdekessége, hogy az időhiányban szenvedők is alkalmazhatják, nem kellenek hozzá órák: akár egy 7-8 perces meditáció is különleges és hasznos lehet. Ennek az az oka, hogy ebben az állapotban az időérzékünk kissé megváltozik, vagy akár meg is szűnik, sőt olyan is van, hogy bár a tudatos részünk érzékeli körülbelül az idő múlását, de a tudatalattink mégis elengedi magát a lehetséges idő alatt. Így hát a meditáció időtartamát szabhatjuk ahhoz, hogy éppen mennyi idő áll a rendelkezésünkre. Aki azt mondja, hogy ő képtelennek érzi magát a meditációra, az ne higgyen önmagának: az elalvás előtti szakaszban, amikor még félig ébren vagyunk, de már szinte irányítás nélkül cikáznak a fejünkben a gondolat-láncsorok, a meditációhoz nagyon hasonló állapotban vagyunk. Csak mivel ezután elalszunk, és később nem is gondolunk tudatosan erre az időszakra, hogy mik jutottak eszünkbe, ezért a pozitív hatásait kevésbé használjuk ki.

Sokan a meditáció közben is elalszanak, ez egyébként nem baj, mert a megnyugvás, a relaxált állapot, a stresszmentesség a meditáció egyik célja. Gyakran eleve az elalvás könnyítésére használják. Ez állapot-függő is, hogy fáradtabbak, vagy kipihentebbek vagyunk-e. De a tapasztalatok szerint ez is tanulható, és a rendszeres meditáció gyakorlásával már csak akkor alszunk el közben, ha ezt „megengedjük magunknak”. Viszont csalóka módon ugyanúgy segíteni tud a koncentrációban, az összeszedettségben, a feledékenység csökkentésében, mint amennyire megnyugtatni képes, tehát még ez az ellenérv sem állja meg a helyét, hogy aluszékonyak lennénk tőle. 

Fotó:
Pixabay.com

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.