Nem járt le a szappan ideje!
- Dátum: 2015.05.18., 13:10
- bőrápolás, ekcéma, illóolaj, kézműves szappan, parfüm, szappan, színezék, tartósítószer, tisztálkodás
Régen a legfőbb, sokáig az egyetlen bőrápoló és bőrtisztító szer a szappan volt. Mára azonban a szappanok használata méltatlanul háttérbe került, pedig egy jó szappannal akár több bőrápoló szert is helyettesíthetünk, hiszen nem pusztán tisztító hatással bír.
Egy jó szappan a tévhittel ellentétben nem szárítja a bőrt, legalábbis nem káros mértékben. Sőt, bár a szappan vizes oldata enyhén lúgos, a bőr pedig enyhén savas kémhatású, a szappannal történő tisztálkodás esetén bőrpuhító és szaruoldó hatás érhető el, amely segíti a bőr egészségének megőrzését. Egy jó minőségű szappan valójában nem szárítja ki bőrünket, hanem akár még olyan bőrpanaszok megszüntetésére is alkalmazható, mint például az ekcéma.
A szappanok főként növényi és állati zsírokból készülnek, minőségüket az alapanyagok természetessége határozza meg, illetve az érlelési és szárítási eljárás végrehajtásának módja. Amikor szappant vásárolunk, érdemes tanulmányozni az összetevők listáját. Bőrünk szépségének megőrzése érdekében olyan természetes szappant válasszunk, mely nem tartalmaz tartósítószereket, illetve mesterséges színezékeket és illatanyagot. A bőrbarát szappanok kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaznak, illatosításuk pedig nem parfümmel, hanem illóolajokkal történik. Ha van rá lehetőségünk válasszuk a kézműves szappanokat, melyek nemcsak a zsíros szennyeződésektől szabadítják meg bőrünket, hanem üdébbé és frissebbé is varázsolják azt.
Fotó:
Pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.