Segíts az aláírásoddal, hogy Patrícia és kisfia hazatérhessen!
- Dátum: 2015.06.17., 19:23
- bántalmazás, bántalmazó kapcsolat, Bora Bora, csapda, éhségsztrájk, fogság, Francia Polinézia, jogrendszer, petíció, rabság, válás
Vélhetőleg minden második ember álmodozik arról, hogy egyszer csak fogja magát és elutazik Bora Borára, majd haza sem jön onnan. Mindez csodálatosan hangzik, de Patríciának rémálom lett belőle. A fiatalasszony New Yorkban ismerkedett meg a francia tehetős bankár férjével. Annak a ténynek látszólag nem volt jelentősége a francia állami ösztöndíjjal végzett Patrícia előtt, hogy férje koreai származású, japán tudatú férfi, hiszen mindketten kozmopolita életet éltek. Az elején még minden szépnek tűnt: másfél év után házasság a férj rajongásig szereti a nőt, minél több időt szeretne vele tölteni, és útban van közös gyermekük, egy kisfiú.
A problémák a várandósság második felében kezdődtek, amikor a házaspár Japánba költözött. Gyakorlatilag egy bántalmazó kapcsolat alakult ki: a jóképű férj mindent ellenőrzött, feleségétől engedelmességet várt el, és ha nem az akarata szerint történtek az események, akkor veszekedés, vagy bántalmazás lett a vége. A feleség válni akart, úgy tervezte, hogy Párizsban adja be a keresetet. A férje azonban meggyőzte: tegyenek próbát a kapcsolat rendezésére, csupán egy kis kikapcsolódásra van szüksége, és ehhez tökéletes környezet polinéz üdülőparadicsom, Bora Bora. Patrícia pedig nem gyanakodott, hogy csapdába csalják, hiszen a hazaútra szóló repülőjegyeik is megvoltak.
Mindez 2011. novemberében történt - Patrícia pedig azóta sem jöhetett haza férje mesterkedése révén, aki először elzárta az útleveleiket. Később a nő hazajöhetett volna, de kisfiát nem tudta volna magával hozni. Akkor ő azt mondta: "Not without my son" - azaz a fiam nélkül soha! - ezt a nevet viseli a facebook oldal is, amelyen követhetjük az eseményeket. Sajnos a helyi jogrendszer hiányosságai és a tehetős férfi közbenjárása miatt Patrícia és kisfia a sziget foglya. Dr. Nyíri Iván, Patrícia édesapja tehetetlenségében éhségsztrájkba kezdett a francia nagykövetség előtt, miután úgy tűnik, az ügy jogilag nem megoldható, csakis diplomáciai úton.
Már több magyar sztár is kiállt az ügy mellett: Sarka Kata, Rubint Réka, valamint Kasza Tibor. Mindannyian ugyanazért kampányolnak: az alábbi petíciónál 10.000 ember aláírására van szükség ahhoz, hogy Frans Timmermans EU Jogi Biztos,és a tagállamok emberi jogi őrzője foglalkozzon az üggyel. Hiszen minden lehetséges szálat meg kell ragadni: Patrícia és a már 6 éves Noah negyedik éve vágynak haza, Magyarországra.
A petíciót itt írhatjátok alá:
Fotó: www.facebook.com/NotWithoutMySon facebook oldal
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.
Út a szabadságba
A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.