Menü

Félúton a dohányzás és a nem dohányzás között

Az úgynevezett e-cigaretták létezésük óta izgatják a dohányzók és főként a leszokni vágyók fantáziáját. De hogyan lehet úgy cigizni, hogy közben nem is cigizel? Hát, az eddig tapasztalatok azt mutatják, hogy sehogy.

Az utóbbi években rengetek pro és kontra érv sorakozott fel egymással szemben az e-cigarettázás kapcsán. Az egyik oldal szerint az (ízesített, sokszor nikotintartalmú) párát kibocsátó eszköz hatékonyan használható az igazi cigizésről való leszokásban, holott ezt semmi sem bizonyítja.

Ahogyan azt sem, hogy az e-cigaretta káros lenne az egészségre, igaz, erre azt szokták mondani, még nem létezik olyan rég régóta a technológia, hogy ez igazán kutatható legyen. Pontosabban hiányoznak a hosszú távú hatástanulmányok.

Az e-cigi pártiak azt mondják, jobb, ha ezt szívják, mint az igazit, míg az ellenzők szerint az eszköz nem jelent igazi alternatívát. Sőt, inkább a dohányost bent tartja a „körben”, azaz megmarad a függőséghez való ragaszkodás, és erről az útról nagyon könnyű visszafordulni.

Az erős dohányosok közül viszont sokan dicsérik, mondván, másképp nem sikerült volna eldobni azt a napi másfél-két doboz cigit. Azt mondják, hogy a hagyományos cigaretta sokkal ártalmasabb az egészségre, mint az elektromos változat, azonban utóbbi semmiképpen sem jobb, mint a nem dohányzás.

Sokak szerint az e-cigi épphogy gyengíti az igazi leszokás akaratának kibontakozását, sőt, akár segítheti a rászokásét. Ha így van, ha nem, félig dohányozni biztosan nem lehet, legalábbis az évszázados tapasztalatok alapján, hosszútávon semmiképp.

Fotó: 
Pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.