Menü

Mennyit és mit igyon a gyerek?

Kisgyerekeknél, főként babáknál nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlásról gondoskodni: a bevitt folyadék mennyiségére és minőségére is oda kell figyelnünk.

Bár csak úgy, mint a felnőttek esetében, a gyerekeknél is a tiszta víz a legmegfelelőbb folyadék, sok gyerek nem fogadja el a vizet. Nem csoda hát, ha a szülők mindenféle alternatívát bevetnek annak érdekében, hogy igyon eleget a gyerek. De ahogyan a bevezetőben már kiemelésre került, a mennyiség nem az egyetlen szempont a folyadékpótlásnál, ha nem megfelelő italokat választunk gyermekeink számára, egy sor problémát idézhetünk elő vele, és az sem biztos, hogy sikerül megakadályoznunk a kiszáradást.

Az első időszakban az anyatejes táplálás, illetve a tápszerrel történő etetés biztosítja a babák számára a megfelelő folyadékpótlást. Később azonban féléves kor után, a hozzátáplálás megkezdésével, fokozatosan be kell iktatni az étkezéseket követő itatást is. 

Kánikulában a gyerekek szervezete is rengeteg folyadékot veszít, és nem feltétlenül lesz egyértelmű a szomjúság, a nem megfelelő folyadékpótlás könnyen vezethet kiszáradáshoz. A kiszáradás jele lehet például, hogy a baba sápadt, aluszékony, szemei karikásak. Féléves kor után a felforralt majd lehűtött víz mellett, próbálkozhatunk frissen facsart gyümölcslével történő itatással. Ha teáztatással próbáljuk a megfelelő folyadékpótlást biztosítani gyermekünk számára, válasszunk valódi gyümölcsteákat (melyek nem tartalmaznak aromát, koffeint, és színezékanyagot), egyéves kor után ízesíthetjük akár mézzel és citrommal is.

A mesterséges üdítőitalok fogyasztása egyáltalán nem ajánlott, mivel ezek alapanyagai károsak lehetnek a fogazatra, allergiás reakciót válthatnak ki, magas cukortartalmuk pedig számos más problémát idézhet elő (felpörgetik a gyerekeket, fokozhatják a szomjúságot). Ha gyermekünk elutasítja a tiszta vizet, próbálkozzunk természetes gyümölcslevekkel, olyan módon, hogy a 100%-os gyümölcslevet vízzel hígítjuk. A gyümölcslevek „tisztán” történő rendszeres fogyasztása azért nem ajánlott, mert a gyümölcscukor, illetve a gyümölcssav szintén roncsolja a fogazatot.

A gyümölcsök fogyasztása azonban kifejezetten javasolt, hiszen általuk is pótolhatjuk a folyadékot, és értékes tápanyagot biztosíthatunk a szervezet számára. A kicsik folyadékszükséglete a szakemberek szerint hozzávetőlegesen úgy alakul, hogy 6 és 12 hónapos kor között 1 dl, egyéves kortól már 6-7 dl, óvodáskorban pedig 1 l. Ezek a számok csak iránymutatóak a felnőttek számára, de ez egyénileg és helyzettől függően változhat. Hiszen kánikulában például folyamatos folyadékpótlásra van szükség a kicsiknél, akik ráadásul hajlamosabbak a kiszáradásra.

A gyerekek hajlamosak megfeledkezni a rendszeres folyadékpótlásról, hiszen figyelmüket könnyen lekötik a játékok és a különböző ingerek, ezért a szülőknek kell gondot fordítaniuk arra, hogy gyermekük eleget, és megfelelő minőségű folyadékot igyon.

Fotó:
Pixabay.com

 

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.