Menü

Mennyit és mit igyon a gyerek?

Kisgyerekeknél, főként babáknál nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlásról gondoskodni: a bevitt folyadék mennyiségére és minőségére is oda kell figyelnünk.

Bár csak úgy, mint a felnőttek esetében, a gyerekeknél is a tiszta víz a legmegfelelőbb folyadék, sok gyerek nem fogadja el a vizet. Nem csoda hát, ha a szülők mindenféle alternatívát bevetnek annak érdekében, hogy igyon eleget a gyerek. De ahogyan a bevezetőben már kiemelésre került, a mennyiség nem az egyetlen szempont a folyadékpótlásnál, ha nem megfelelő italokat választunk gyermekeink számára, egy sor problémát idézhetünk elő vele, és az sem biztos, hogy sikerül megakadályoznunk a kiszáradást.

Az első időszakban az anyatejes táplálás, illetve a tápszerrel történő etetés biztosítja a babák számára a megfelelő folyadékpótlást. Később azonban féléves kor után, a hozzátáplálás megkezdésével, fokozatosan be kell iktatni az étkezéseket követő itatást is. 

Kánikulában a gyerekek szervezete is rengeteg folyadékot veszít, és nem feltétlenül lesz egyértelmű a szomjúság, a nem megfelelő folyadékpótlás könnyen vezethet kiszáradáshoz. A kiszáradás jele lehet például, hogy a baba sápadt, aluszékony, szemei karikásak. Féléves kor után a felforralt majd lehűtött víz mellett, próbálkozhatunk frissen facsart gyümölcslével történő itatással. Ha teáztatással próbáljuk a megfelelő folyadékpótlást biztosítani gyermekünk számára, válasszunk valódi gyümölcsteákat (melyek nem tartalmaznak aromát, koffeint, és színezékanyagot), egyéves kor után ízesíthetjük akár mézzel és citrommal is.

A mesterséges üdítőitalok fogyasztása egyáltalán nem ajánlott, mivel ezek alapanyagai károsak lehetnek a fogazatra, allergiás reakciót válthatnak ki, magas cukortartalmuk pedig számos más problémát idézhet elő (felpörgetik a gyerekeket, fokozhatják a szomjúságot). Ha gyermekünk elutasítja a tiszta vizet, próbálkozzunk természetes gyümölcslevekkel, olyan módon, hogy a 100%-os gyümölcslevet vízzel hígítjuk. A gyümölcslevek „tisztán” történő rendszeres fogyasztása azért nem ajánlott, mert a gyümölcscukor, illetve a gyümölcssav szintén roncsolja a fogazatot.

A gyümölcsök fogyasztása azonban kifejezetten javasolt, hiszen általuk is pótolhatjuk a folyadékot, és értékes tápanyagot biztosíthatunk a szervezet számára. A kicsik folyadékszükséglete a szakemberek szerint hozzávetőlegesen úgy alakul, hogy 6 és 12 hónapos kor között 1 dl, egyéves kortól már 6-7 dl, óvodáskorban pedig 1 l. Ezek a számok csak iránymutatóak a felnőttek számára, de ez egyénileg és helyzettől függően változhat. Hiszen kánikulában például folyamatos folyadékpótlásra van szükség a kicsiknél, akik ráadásul hajlamosabbak a kiszáradásra.

A gyerekek hajlamosak megfeledkezni a rendszeres folyadékpótlásról, hiszen figyelmüket könnyen lekötik a játékok és a különböző ingerek, ezért a szülőknek kell gondot fordítaniuk arra, hogy gyermekük eleget, és megfelelő minőségű folyadékot igyon.

Fotó:
Pixabay.com

 

Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.

Az édesítőszerek rejtett veszélyei – Amit érdemes tudni a káros hatásokról

Az édesítőszereket sokan a cukor egészségesebb alternatívájaként használják, hiszen kalóriamentesek vagy kevesebb energiát tartalmaznak. Azonban egyre több kutatás vizsgálja, hogy valóban olyan ártalmatlanok-e, mint amilyennek gondoljuk.

Autoimmun betegségek, amiket érdemes ezzel kapcsolatban tudni

Sokféle szempontból hallhatunk az autoimmun betegségekről, melyek könnyen megkeseríthetik a betegek életét. Íme, néhány információ ezzel kapcsolatban.

Praktikák hasi zsír ellen

A hasi zsírpárna kialakulásának számos oka lehet, melyek közül néhány genetikai, hormonális vagy életmódbeli tényezőkből ered.

Mammográfia: A korai felismerés kulcsa a mellrák megelőzésében

A mellrák világszerte az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, és bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, a gyógyulás kulcsa továbbra is a korai felismerés. Ebben játszik kiemelkedő szerepet a mammográfiai vizsgálat, amely képes már egészen apró, sokszor tünetmentes elváltozásokat is felfedezni.