Menü

Döntésképtelenségünk leküzdése

Cikksorozatunk 3. részében további tippeket olvashat arról, hogy milyen praktikákkal segítheti önmagát egy nehéz döntési helyzetben. Hiszen mindannyian kerültünk már olyan élethelyzetbe, amikor válaszút elé állított minket az élet – vagy állítottuk saját magunkat. Legyen szó akár magánéletről, akár munkáról, a kétes helyzet jelentős és hosszantartó stresszt okozhat. Most folytatjuk a listát, hogy milyen praktikákkal segíthet önmagán!

​Az előzményeket itt olvashatja:
1. rész: 
http://hajraegeszseg.hu/cikk/2015-07-12/dontesi-nehezsegek-mit-tegyunk-hogy-megtalaljuk-a-helyes-utat
2. rész: http://hajraegeszseg.hu/cikk/2015-07-25/mit-tegyunk-hogy-donteni-tudjunk

5. Az utazás segíthet – a gyakorlatban, vagy önmagunk felé

Klasszikus módszer: utazzunk el, hogy átgondoljuk az életünket, fordulópont esetén csak jót tehet, ha kiszakadunk a hétköznapi rutinból. Már nagyanyáink is ismerték ezt a technikát, nincs is benne semmi különös. De vajon miért is olyan hatásos? Mert az ember a hétköznapi rutinból kiszakadva teljesen újfajta gondolkodási stratégiát képes felvenni. Megváltozott világa más aspektusba helyezheti a dolgokat, és másfajta gondolkodásra inspirálja, mint korábban. Esetleg, ha rövid időre is, de megszabadul az egyébként őt érő nyomástól. Sajnos nincs mindenkinek lehetősége teljesíteni az El Caminot, vagy elrepülni egy másik földrészre, de erre talán nincs is szükség. Tökéletesen megfelelhet egy csendes, nyugodt, egyszerű helyszín valahol a városon kívül, vagy egy meditáció. Hiszen elsősorban önmagunkhoz kell közelebb kerülnünk ahhoz, hogy valóban úgy érezzük: döntésünkkel azonosulni tudunk.

6. Nyugtassuk meg magunkat: a reális döntés nem létezik

A legnagyobb stresszt döntéshelyzetben az okozza, hogy attól tartunk: rossz döntést hozunk. Amikor képtelenek vagyunk választani két, vagy több lehetőség közül, akkor a félelem uralja az életünket. Félünk attól, hogy nem jól választunk, vagy félünk elengedni a másik lehetőséget. Pedig a spirituális tanítások szerint nincs mitől tartanunk. Hogy miért? A spirituális szemlélet szerint ugyanis a rossz döntés fogalma nem létezik – mint ahogy a jó döntésé sem! Mindegyik minket szolgál, bármelyik úton induljunk is el. Brian Tracy világhírű menedzseroktató pedig azt vallja: a reális döntés egyszerűen nem létezik! Amikor vacillálunk, hogy az eszünkre, vagy a szívünkre hallgassunk-e, és próbálunk okosak lenni, akkor egy kissé tévúton járunk. Ugyanis olyannyira képtelenek vagyunk függetleníteni magunkat az érzéseinktől, hogy minden döntést érzelmi alapon hozunk meg. Ha úgy tűnik, hogy az eszünkre hallgattunk, akkor egyszerűen csak az az érzés vezérel bennünket, hogy most az okos énünket, személyiségjegyeinket vesszük elő a döntés során. Mindezeket tudni máris felszabadító lehet.

7. Rajzoljunk, fessünk – vessük be a jobb agyféltekét

A jobb agyféltekénk beindítása segíthet bennünket abban, hogy kikerüljünk a döntéskényszer és stressz őrjítő körforgásából, és közelebb kerüljünk az önvalónkhoz. Ezt pedig kiválóan serkenthetjük bármilyen kreatív tevékenységgel. Rajzolás, festés, szobrászkodás, vagy bármi, amihez kedvet érzünk magunkban. Ne feledjük: nem kell ügyesnek, vagy tehetségesnek lennünk, nem az a cél, hogy részt vegyünk a művekkel a következő világkiállításon. Ha akarjuk, akkor zárjuk magunkra az ajtót, és ne mutassuk meg senkinek a munkánkat, hiszen nem is az a cél, hogy dicsekedjünk vele. De ha van egy bizalmas barátunk, családtagunk, akkor megkérhetjük, hogy az alkotást nézegetve beszélgessen velünk, mert ez szintén inspiráló és gondolatébresztő lehet. Ha már merünk elmélyülni az alkotó tevékenységben, az olyan lehet számunkra, mint a meditáció: az agyunk kikapcsol, vagy teljesen máshová összpontosít, mint egyébként. Ez pedig felszabadít, és új irányokat mutathat. 

Fotó:
Pixabay.com

Valójában mit is jelent a tömegtől való félelem?

Rengeteg az ember, meg lehet itt fulladni. Sokszor vagyunk olyan helyzetben, hogy hatalmas tömegben kell valahová mennünk, vagy éppen valamilyen rendezvényen vannak sokan, ahová megyünk. A legismertebb kifejezés a tömegtől való félelemre az enoklofóbia, azonban ennek is léteznek különböző árnyalati, amelyek aztán átfedésbe is kerülnek egymással.

Emiatt találjuk vonzónak a mosolyt

Az állatokkal ellentétben, nálunk fogunk megvillantása nem az agresszió jele, hanem kellemes gesztus, ami ráadásul egy ösztönös reakció. A világon mindössze öt érzelem van, amit mindenhol ugyanúgy fejeznek ki az emberek: az undor, félelem, düh, szomorúság és öröm, tehát az eszkimók ugyanúgy mosolyognak, mint az ausztrál őslakosok. A vakon született emberek senkit nem látnak mosolyogni, mégis ugyanúgy húzzák mosolyra szájukat, mint mindenki más.

Lelki terror: élet egy irányításmániással

Mindenki szereti, ha úgy történnek a dolgok, ahogyan ő azt elvárja. Ebben nincs is semmi különös. Ahogy abban sem, ha a csalódások miatt olykor dühösek, máskor szomorúak vagyunk. Egy egészséges személyiség mindig képes felállni a földről, levonni a konklúziót és tovább menni. Léteznek azonban olyanok, akik számára a döntési jog átruházása olyan elfogadhatatlan lehetőségnek tűnik, hogy életük során egy hosszú távú, titkos stratégiát építenek ki, mások viselkedésének kontrollálására. Ők az irányításmániások.

BTMN és SNI a gyerek papírján. Mit jelentenek ezek?

Mit jelent a BTMN? Kik tartoznak ebbe? Kik az SNI gyerekek? Nos pedagógusként és egy BTMN kisfiú anyukájaként szeretném ezeket a fogalmakat rendbe tenni és kicsit körül járni melyik mit takar, milyen fejlesztés szükséges és kik végzik ezeket.

Biztos jelek, hogy kiüresedett a szerelmetek

A hosszú, régóta tartó, szenvedélytől mentes kapcsolatokban a párt gyakran csak a megszokás és a közös ügyek intézése, sokak esetében pedig a becsületesség tartja össze. Évekig elélhet egymás mellett két ember úgy, hogy közben már nem élik meg az intimitás örömét. A párkapcsolatban már nincs izgalom, ugyanakkor az egymás iránt érzett felelősség nagy. Az üres szerelem jellemzőit járjuk körbe.