Rendszeres hajvágás, szebb hajkorona
Egyes nézőpontok szerint a hajvágás mit sem segít a haj egészségén, tekintve, hogy vágatni hosszabb haj esetén a végéből szoktunk, de a haj minőségét, szerkezetét belső tényezők határozzák meg. A szervezetünk vitaminellátása, a fejbőr milyensége számít a legtöbbet - állítják. Ennek ellenére segíthet-e a rendszeres hajvágás, vagy sem, ha szebb, sőt esetleg hosszabb hajkoronát szeretnénk?
- Noha a haj alapszerkezetére valóban elsődleges hatással van szervezetünk állapota, külsőleg is meg kell tennünk, amit lehet. Védjük a hajunkat, kíméljük a rendszeres szőkítéstől, hajszárításhoz, vasaláshoz pedig használjunk legalább védő sprayt. Minden hajmosásnál alkalmazzunk hajbalzsamot, és ne feledkezzünk meg a hajvégápolásról sem. Ehhez használhatunk speciálisan erre alkalmas olajakat, a természet kincsestárából pedig az argánolaj javasolt erre a célra. A hajvégek rendszeres vágása is elengedhetetlen: enélkül a haj feltöredezik, ápolatlan hatást kölcsönöz - állítja a fodrász szakértőnk, aki nem ért egyet azzal a szemlélettel, miszerint a hajvágás mit sem tesz hozzá a haj szerkezetének egészségéhez. Véleménye szerint aki hosszabb hajra vágyik, éppenhogy rendszeresen kell vágatnia a hajából 1-2 centit, amennyiben a haja töredezésre hajlamos, mert enélkül a töredezés egyre jobban roncsolja a hajat, ezt pedig már nem lehet megállítani semmilyen szer használatával, csupán a hajvágással. Ezt pedig érdemes inkább előbb, mint később megtenni.
Szintén segíthet, ha a fejbőrünket hajmosás előtt speciális tisztító, vérkeringést elősegítő szerekkel ápoljuk. Mindezen intézkedésektől függetlenül gondoskodnunk kell a belső erőforrásokról: a megfelelő vitaminpótlásról, akár egészséges, rostdús táplálékok formájában, akár vitamin- és tápanyag kiegészítéssel. Nagyon fontos továbbá a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, ugyanis ha nem iszunk eleget, akkor nem csak a bőrünk, a testünk, hanem természetesen a hajunk is enerváltabb lesz. Sokan nem is gondolnák, hogy a szálkás, száraz haj elsődleges gyógymódja, ha sok vizet iszunk. A cukros, szénsavas üdítőket azonban kerüljük, mert ezzel csak rontunk a helyzeten, bármennyit is fogyasztunk belőle.
A haj egészségét továbbá lelki tényezők is befolyásolják: az erős stressz, túlterheltség, a tudat alatt nehezen feldolgozható események, élethelyzetek, terhelő konfliktusokkal és személyekkel való szembenállás mind-mind hajhullást és hajgyengülést okozhatnak. Ahogy lélekben gyengébbnek érezzük magunkat, ugyanez a hatás a hajunkon is megjelenhet.
A hajvágás a szakember szerint a hajunk wellness fürdője: megkönnyíti, kisimultabbá, szebbé teszi azt, így ez olyan "beavatkozás", amit annak sem szabadna megspórolnia, aki hosszabb hajat szeretne.
Veseköved van? – házi praktikák, hogy könnyebben megszabadulj tőle
A vesekő gyakori probléma, de szerencsére vannak remek megoldások, hogy hamarabb elköszönjünk a fájdalomtól.
A kádfürdőzés jótékony hatásai illóolajokkal
A mindennapi stressz és rohanó életmód egyre inkább megterheli testünket és lelkünket. Ilyenkor a legjobb ellenszer lehet egy hosszú, nyugtató kádfürdőzés, amelyhez illóolajokat használunk. A kádfürdőzés nem csupán a test tisztítását szolgálja, hanem komplex módon hat a fizikai és lelki állapotunkra is.
Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?
Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el.
Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?
Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.
A szívtájéki szúró érzés okai
A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.