Hagyjuk a gyereket, hogy kreatív legyen!
- Dátum: 2015.11.05., 09:11
- fejlesztés, gyereknevelés, játék, kreativitástás, nevelés
A gyerekek alapvetően nagyon kreatívak, mivel őket még kevésbé nyomasztják az elvárások. Ez persze folyamatosan csökken, ahogy a különböző alkalmazkodási folyamatokban egyre inkább előtérbe kerül náluk is a megfelelés és a teljesítmény kényszere.
Éppen ezért fontos, hogy szülőként olyan környezetet biztosítsunk gyerekeink számára, ahol a sok dolog mellett, a kreativitásnak is van helye. Mert a kreativitás az nem adottság, öröklött tulajdonság, hanem tanulható és fejleszthető viszonyulás az élethez.
Először is a kreativitás alatt nem feltétlenül kell mindjárt hatalmas nagy ötletekre, találmányokra gondolni. A kreativitásnak helye van a hétköznapokban is, persze csak, ha engedjük. A nyugodt környezet, az önfeledtség alapvető táptalaja a kreativitásnak. A játékosság szintén fontos forrása a kreativitásnak, szülőként érdemes támogatni a gyerekeket a spontán ötletek megvalósításában. Fontos, hogy a szülők nyitottak legyenek a gyerekek ötletei iránt, ne erőltessük saját logikánk átvételét. A gyermeki logika nem helytelen, csak más, pontosan ez a fajta más nézőpont teszi őket kreatívvá. Sok esetben tehát nem is konkrét kreativitás fejlesztésről van szó, hanem egy olyan környezet megteremtéséről, melyben a gyermeki kreativitásnak értéke van és adott a kibontakozási lehetőség.
Mi kell hát még? Sok humor, játék, nyugodt légkör, és bizalom. Legyünk érdeklődőek gyermekünk ötletei iránt, és hagyjuk meg a hiba lehetőséget is, hiszen abból is sokat lehet tanulni. Adjunk teret a problémamegoldásra is, ne cselekedjünk gyerekünk helyett. Legyen ideje arra, hogy elmélyüljön abban, amit csinál, adjunk szabadságot neki.
Mindezek mellett fontos tudni, hogy a kreativitás erőltetése nem vezet eredményre. Amikor ugyanis tudatosan szeretnénk ötletes megoldásra jutni, és igyekszünk minél kreatívabbak lenni, egészen más agyterület aktivitását fokozzuk, mellyel egyúttal gátoljuk a kreativitást.
A Montessori alapelvek
Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.
Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai
Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?
Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?
A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.