Ésszel enni kétféleképp is lehet
- Dátum: 2016.02.26., 09:17
- elhízás, étkezés, evés, evésminta, gyomor, hízás, jóllakottság, táplálkozás, tudatos gondolkodás, tudatos táplálkozás
Min múlik, hogy mennyit eszünk? Egyrészt persze a fizikai állapotunkon: testmagasság, testsúly, stb. De még inkább: a gondolkodásunkon. Ésszel enni kétféleképpen is lehet: az egyik hozzáállás segít bennünket az egészséges életmódban, míg a másiktól hízunk.
Sok esetben az elhízás egyik oka, hogy megszokás szerint étkezünk. Gondolatainkban megállapítjuk, hogy mi pl. két tányér étellel lakunk jól, vagy hogy a vacsora fontos étkezés, és már ösztönösen, automatikusan eszerint táplálkozunk. Lehet, hogy nem is vagyunk éhesek, de leülünk vacsorázni, vagy éppenséggel kevesebb mennyiségű étekkel is beérnénk, de mégis levágjuk a második szelet kenyeret is. Ez a valódi odafigyelés hiányát jelenti.
Tovább ront a helyzeten, ha olvasás, vagy tévénézés közben fogyasztjuk el az ennivalónkat, mert akkor automatikusan, gondolkodás nélkül pakoljuk a szánkba a falatokat. A másik probléma, hogy a gyomrunk később reagál, és ezzel a ténnyel ilyenkor nem foglalkozunk: a jóllakottság érzése mindig később jelentkezik, mint ahogy eszünk. Emiatt lehetséges, hogy „degeszre esszük magunkat”, ez az, amikor úgy érezzük, hogy szinte kidurranunk.
A másik lehetőség, ha tudatosan gondolkodva eszünk. Ez épp a fenti evésminta ellenkezőjét jelenti. Például határozzuk meg előre, hogy mennyit fogunk enni! Tapasztaljuk ki a valódi igényünket, amikor már nem érzünk sem teltség- sem éhségérzetet. Vegyük figyelembe azt is, hogy sok esetben az evés után 5-20 perccel érezzük, hogy mennyire is laktunk jól valójában. Próbáljunk a „jelenben lenni”, amíg eszünk: élvezzük az ételek ízét, minőségét. Ezen segít, ha gusztusosan elrendezve helyezzük a szánkba az ételt. A különbséget egy egyszerű banánnal is gyakorolni lehet: nem mindegy, hogy a szokásos módon fogyasztjuk el, vagy karikákra vágva, lassabban. Egész más lesz a hatás, érdemes kipróbálni!
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága
A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.