Menü

Nehéz szakembereket találni

Manapság már teljesen más a fiatalok igénye. A többségük szeretne egyetemen, főiskolán tanulni, aki pedig nem így tesz, az sem olyan típusú szakmákat választ, amiből már igencsak hiány van kis hazánkban, hanem inkább külföldre tart, vagy közmunkásként, esetleg segélyezettként él. A korábbi középréteg, amely a szellemi munkaerő és a segédmunkás között húzódott, és akikből a sok jó mesterember került elő, mára megfogyatkozni látszik.

Ennek megfelelően átalakult a képzési rendszer is – ha valaki netalántán mégis olyan szakmát választana, mint pl. víz-, gáz-, fűtés-, villanyszerelő, vagy éppen asztalos, akkor sincs könnyű dolga. Korábban az ipari iskolákban el lehetett sajátítani ezeket a szakmákat, de ma már érdeklődés hiányában nehéz ilyesmit tanulni. Továbbá fogyatkoznak a gyakorlati lehetőségek is.

A másik probléma, hogy a szakembereknek manapság teljesen másfajta, magasabb szintű tudásra van szüksége, amit Magyarországon még kevesen tudnak megfizetni. A berendezések nagy része már elektromos, és előtérbe került a design, az eszközök, technikák pedig bonyolódtak. Ezt a fajta tudást már nem tudja teljesen átadni az előző generáció, hiszen az ő esetükben is hiányzik.

Régebben elvárás volt, hogy egy férfi sok mindenhez értsen, ami az otthoni szerelnivalókat, műszaki teendőket illeti. Ezen feladatokkal együtt valamivel kiegyenlítettebb is volt a férfi-női feladatkör, hiszen a háztartási teendők az erősebb nemet is érintették olyan formában, ha valamit szerelni, „bütykölni” kellett. Prózaian fogalmazva a kelengye mellett a szerszámosláda is ott volt a pakkban, ha egy pár összeköltözött.

Most már azonban igen kevés férfi rendelkezik effajta műszaki tudással, épp a fent említett okokból. Ha akarják, is nehezen tudják azt elsajátítani, mert egyrészt nincs kitől, másrészt ehhez olyan szerteágazó, bonyolult tudásismeretre lenne szükség.

Ezzel együtt felértékelődött a szakemberek munkájának ára, de nem úgy a megbecsültsége. Amennyiben mégis sikerül valamilyen problémára mesterembert találnunk, akkor számíthatunk rá, hogy ezt nem ússzuk meg annyi pénzből, mint hajdanán, még az inflációval együtt sem. Az is igaz, hogy a vállalkozóként dolgozókat is jóval több adó, teher terheli. De ők maguk is vallják: igencsak hiányzik a fiatalabb generáció, valamint a mesterségek elismertsége.

Napjainkban „nem menő”, ha valaki azzal állít oda egy lány elé, hogy villanyszerelőként dolgozik. Hiányzik a társadalmi megbecsültség – állítják egybehangzóan a mesteremberek, ez az egyik oka annak, hogy hiányszakmákká válnak ezek a mindennap szükséges mesterségek.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

A terráriumon túl – miért tart valaki egzotikus állatokat?

Az olyan hétköznapi társak, mint a kutya, a macska vagy a ló valamilyen formában részei voltak a mindennapoknak. Azonban az utóbbi években egyre több otthonban találunk például törpemalacot vagy olyan élőlényeket, amelyekről korábban csak a National Geographicban láttunk képet. Varánuszok, pókok, kígyók, sőt, néha még skorpiók is beköltöznek a nappalikba. A kérdés adja magát: miért vágyik valaki ilyen társaságra?

Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.