Menü

Te milyen szinten kommunikálsz?

A jó kommunikációt mindenhol hangsúlyozzák, és sokat olvashatunk a különböző kommunikációs technikákról is. Társas kapcsolatokban, családon belül, esetleg barátok között viszont fontos a kommunikáció szintje, mélysége is.

Röviden: nem mindegy, hogy az időjárásról beszélgetünk, vagy az érzelmeinkről. A nagy általánosítás szerint az angolok bármilyen nagy esemény, vagy baj esetén hajlamosak inkább az időjárásról csevegni, minthogy a komolyabb dolgokat megtárgyalják. De biztos mindannyian voltunk már abban a helyzetben, hogy valakivel nem sikerült mélyebben megosztani a gondolatainkat, hiába is szerettük volna: előbb beszélgettünk a focivébéről, mint arról, amiről valóban kellett volna. Rólunk, a kapcsolatunkról, a konfliktusainkról, az érzelmeinkről. Van, hogy a mélyebb kommunikáció csak két bizonyos ember között akadozik, de van olyan is, aki általánosan elzárja magát a világ elől, és igazából senkivel sem tud nyílt kommunikációt folytatni.

S hogy milyen szintjei is vannak a kommunikációnak? Gary Smalley a könyvében öt kommunikációs szintet emleget, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretteink felé minél intimebb, közelibb kommunikációt alakíthassunk ki a kommunikációs szintek megismerésével.

  1. Az első szinten teljesen felszínes kommunikáció zajlik, csupa közhelyek. „Köszi, jól vagyunk. Igen, a család is. Minden rendben.” Persze lehet, hogy nem így van, de olyan jó angolosan nem kívánunk egymással többet megosztani, vagy egyszerűen nem a kérdezőre tartozik.
  2. A következő, második szinten már kiderül valami az életünkről, tényeket ismertetünk, de ennél többet nem árulunk el. „Vettem ma egy pulóvert, mert hidegre fordult az idő.”, vagy „Ezek a keletiek már megint háborúznak egymással.” Lehet, hogy beszélgetünk a kollégánkról, politikáról, vagy valaki másról, de csak könnyen hozzáférhető, egyszerű információkat osztunk meg.
  3. A harmadik szint a véleményünk kifejezése. Ez az a szint, amelyig általában eljutnak a társas kapcsolatok, pedig még csak a kommunikációs spirál közepénél járunk. Elmondjuk, hogy mi tetszik, nem tetszik a másikban, vagy a világban. Megosztjuk az elvárásainkat, kifejezzük a szándékunkat a másikkal szemben, valamint kinyilvánítjuk az akaratunkat. A probléma az, hogy általában a vélemény nem magunkkal, hanem a másikkal kapcsolatos, és megjelennek a konfliktusok.
  4. Itt már elérkezünk az intim kommunikációhoz, amelyre nem mindenki képes. A negyedik szinten megosztjuk egymással az érzelmeinket, és őszintén merünk azokról beszélni. Nem csak magunkban rágódunk azon, hogy kezd megváltozni közöttünk a viszony, hanem ki is fejezzük azt. Elmondjuk a másiknak, hogy szeretjük, de nem csak egy közhelyes módon valamiféle „szeretlek-sms-ben”, hanem valódi érzelmeket tükrözve. Hiteles, helytálló információk hangzanak el a valós érzéseinkről.
  5. A legmélyebb kommunikációs szint, amikor ki merjük fejezni a szükségleteinket. Nem csak azt mondjuk el, hogy hogyan érzünk, hanem azt is megfogalmazzuk, hogy mire lenne szükségünk. Ennek a nehézsége nem csak abban rejlik, hogy a másikkal hogyan tudunk kommunikálni, hanem abban is, hogy saját magunkkal mennyire tudunk őszinték lenni, és mennyire fordítunk időt a saját gondolataink tisztázására. Hiszen a szükségleteit csak az tudja kifejezni, aki tisztában van velük. Nagyon sok ember saját magának sem tudja (vagy meri) bevallani, hogy mire is lenne szüksége. Az pedig már a legintimebb szint, ha valaki ennek tudatában van, és képes is azt megosztani a másikkal.

Az, hogy milyen szinten vagyunk képesek kommunikálni, visszajelzést ad a társas kapcsolatunk, kapcsolataink minőségéről, mélységéről, de a saját személyiségünkről is.

A betegségtudat valós okai

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél.

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Szorongásos kórképek

A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a fog megélni valamilyen szorongásos betegséget. Világszerte a családorvosi rendelőkben jelentkezők 30-40%-a szenved szorongásos betegségben. A szorongásos kórképek nőknél 2-4-szer gyakoribbak.

Hogyan tegyünk szert a pozitív kisugárzásra?

A belső kisugárzás, ha van, ha észrevehető, szerintem soha nem lehet igazán negatív. Úgy képzelem el, mint valamiféle fényt, valamilyen bizsergető, vonzerővel bíró aurát, ami körül lengi a tulajdonosát. Ráadásul mindenkinek nyitva áll az út ahhoz, hogy ilyen belső fénnyel, vonzerővel rendelkezhessen. Igen, mindenkinek.

Az elhízás valódi okai

A testsúlyt genetikai tényezők, az anyagcsere sebessége és pszichés eredetű tényezők egyaránt befolyásolják. Az éhség alapvetően elsődleges motiváció, az evés rögzült viselkedésforma, de ami az állatoknál egyszerű szabályozási mechanizmus, az embernél több tényező által meghatározott, bonyolult folyamattá válik, amelynek szociális és kulturális vonatkozásai is vannak.