Menü

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.

A tiltás vonzóbbá tesz? A gyermekpszichológusok szerint a szigorú tiltás gyakran csak növeli a tiltott dolog iránti vágyat. Ha egy gyerek azt hallja, hogy valami „nem szabad”, akkor az annál inkább izgalmasnak, különlegesnek tűnik számára. Ez oda vezethet, hogy titokban fog édességet enni, vagy éppen falási rohamokkal próbálja kielégíteni az elfojtott vágyait.

Az egyensúly a kulcs

A szakértők inkább az egészséges egyensúly megtalálását javasolják. A gyerekeknek lehet és szabad édességet enni – de mértékkel. Fontos, hogy a szülők példát mutassanak, és megtanítsák a gyerekeket a tudatos étkezésre. Egy kis csoki, fagyi vagy süti alkalmanként nem ördögtől való, ha a napi étrend többi része kiegyensúlyozott, tápanyagban gazdag.

Tanítsuk meg a választás szabadságát

Ahelyett, hogy megtiltanánk az édességeket, tanítsuk meg a gyerekeket dönteni: mikor, mennyit és milyen minőségű édességet érdemes fogyasztani. Ismerjék meg, hogy van különbség a házi sütemény és az agyoncukrozott bolti nasi között. Így nemcsak a testük fejlődik egészségesen, de az étkezéshez való viszonyuk is kiegyensúlyozottabb lesz.

Az édességek sokszor ünnepek, közös pillanatok részei: egy születésnapi torta, karácsonyi mézeskalács, vagy egy nyári fagylaltozás a családdal. Ezek az emlékek értékesek – és nem az elfogyasztott cukormennyiség, hanem az együtt töltött idő a lényeg.

Van néhány egészségesebb alternatíva az édességekre, amelyek kielégítik az édes íz iránti vágyat, de kevesebb cukrot, adalékanyagot vagy mesterséges összetevőt tartalmaznak:

- Friss gyümölcsök: alma, banán, eper, szőlő, mandarin

- Gyümölcsös joghurt (házi): natúr joghurt + friss gyümölcs + egy kis méz vagy fahéj

- Aszalt gyümölcsök (mértékkel!): datolya, aszalt szilva, mazsola, aszalt barack

- Banánfagyi (csak banánból!): fagyaszd le a banánkarikák krémesre turmixolva.

- Zabkeksz házilag

Alap: zabpehely, banán, reszelt alma, fahéj: diófélék, mazsola, cukor helyett méz vagy datolya

- Étcsokoládé (min. 70%). Kevesebb cukrot tartalmaz, és egy kis kocka is elég lehet az édességigény kielégítésére

- Smoothie házilag: gyümölcsök turmixolva natúr joghurttal vagy növényi itallal

- Magvajak gyümölccsel

- Chiamagos puding

Vonjuk meg a gyerekektől az édesség adta örömöket? Nem gondolnám. Természetesen nem az édesített üdítőkre és cukorkákra szeretném rábeszélni a kedves olvasókat, melyek fölöslegesen megnövelik az energiabevitelt és elhízáshoz vezethetnek, sokkal inkább arról van szó, hogy a gyerekeket meg kell tanítani a mértékletesség fontosságára. „A mérték az érték” - szokták mondani, s ezzel mindent jól össze is foglaltam.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.