Menü

Hogyan óvjuk a gyerekeket a káros napsugárzástól?

Itt a tavasz és a nyár, végre többet süt a nap! Igen ám, de ezzel együtt sok szülő aggódni kezd: hogyan védje meg gyermeke bőrét a káros napsugárzástól? Persze a legjobb, ha az nem is éri közvetlenül a bőrét, mondják sokan. Dehát nem tarthatjuk őket burokban, hiszen az egészséges gyermeknek ilyenkor kezdődnek a legszebb napok, amikor végre hancúrozni lehet a szabad levegőn.

A naptej természetesen a kézenfekvő megoldás, de amiért sokan hezitálnak, az a naptejek összetevő listája. Mint tudjuk, a bőrünk nagyon érzékeny "felvevő rendszer". Erőebb hatással van a szervezetünkre az, ami a bőrünkön keresztül jut be, mint amit megeszünk! Miért? Mert a belső szervrendszerünk fel van készülve arra, hogy az esetleges káros anyagokat kiszűrje, a bőrünkön át viszont ez már nincs meg.

De milyen anyagokat is tartalmaznak a naptejek, amiket "nem kedvelünk"? Főleg mesterséges illatanyagokat, amelyek a legtöbb ismert márka esetén ismeretlen eredetűek, és károsságukat nemigen lehet pontosan felmérni. Valamint tartósítószereket és egyéb olyan kémiai összetevőket, amik irritálhatják a bőrt, allergén hatást válthatnak ki, vagy hosszú távon felboríthatják annak kémiai egyensúlyát. Ez esetben pontosan nem is érzékeljük, hogy mitől vannak bőrproblémáink.

Sokakat megnyugtat, ha egy-egy vezető márka termékeit használja, pedig ez önmagában - sajnálatos módon - semmire sem garancia. Mielőtt a gyermekünk bőrére kenjük ezeket a termékeket, olvassuk el és tanulmányozzuk az összetevőlistát! Az interneten már könnyen kideríthetjük mindegyik anyagról, hogy az pontosan micsoda, mennyire természetes, és káros-e, avagy sem, továbbá van-e potenciális bőrirritáló hatása.

Keresgélhetünk olyan termékcsaládokban is, akik eleve biokozmetikumokkal foglalkoznak, pl. a Biola és a Monsa is árul napvédelemre alkalmas termékeket. Az is jó megoldás, ha házilag állítunk össze erre alkalmas kencéket, ehhez sok receptet találhatunk. Viszont bánjunk ezekkel óvatosan, és teszteljük saját magunkon. Javasolják például a kakaóvajat napvédelemként, de az érzékeny, fehér, napfényhez nem szokott bőrnek önmagában ez nem biztos, hogy elegendő.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.