Menü

Még a tésztát is ehetjük egészségesen

A tésztát a legtöbben egészségtelen ételnek ismerik, hiszen magas a kalória- és szénhidráttartalma, valamint kevés benne a rost. Pedig mint minden ételre, erre is igaz, hogy létezik egészségesebb változata is, valamint nem mindegy, hogy mikor és hogyan esszük. Erre adunk most tippeket, hiszen kár lenne teljesen kiiktatni a táplálkozásunkból, amikor könnyen és gyorsan elkészíthető, közkedvelt ételtípusról van szó.

A legfontosabb szempont, hogy a tészták egészségesebb változatát válasszuk, a legjobb, ami teljes kiőrlésű tönkölylisztből készül. Ebben jóval több a rost, mint a hagyományos verzióban, kevésbé emeli meg a vércukorszintet, valamint jóval laktatóbb is. Továbbá nem mindegy, hogy mikor fogyasztunk tésztát? Ajánlott azt ebédre, és nem vacsorára enni, amikor már egyébként is lassul az emésztés, és könnyebb ételek javasoltak a későbbi étkezésekhez.

A tésztaételek legnagyobb "kockázata", hogy önmagában fogyasztjuk, nem pedig köretként. Ezen némiképp lehet változtatni, továbbá az sem mindegy, hogy milyen formában készítjük el. Tésztasalátaként például lehet hús-, vagy zöldségételek körete, így csökken az adott étkezésre vetített kalóriabevitel. A tésztafeltét megválasztásánál pedig arra legyünk tekintettel, hogy kerüljük kész termékeket, hiszen azokban rengeteg ízfokozót, adalékanyagot, valamint cukrot találhatunk. Magunk is kerüljük a cukor használatát, a szósz sűrítéséhez pedig szintén inkább teljes őrlésű lisztet használjunk, ha erre egyáltalán szükség van.

A húsok, sajtok megválasztásánál is figyelembe vehetjük, hogy alacsonyabb zsírtartalmút válasszunk. Természetesen a mennyiség sem mindegy, repetázás helyett fogyasszunk inkább könnyű desszertet, valamint igyunk sokat étkezés közben.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.