Miért sírunk vöröshagyma-pucolás közben?
- Dátum: 2016.06.27., 10:27
- hagyma, sírás, táplálkozás, tudomány, vöröshagyma, zamat, zöldség
Miért van az, hogy szinte egyből sírni kezdünk, ahogy kezünkbe vesszük a kést, és belevágunk a hagymába? Elég valószínűtlen, hogy mindez azért történik, mert korábban szoros érzelmi kötődést alakítottunk volna ki vele, és most igen szomorúak vagyunk amiatt, hogy kénytelen vagyunk őt apró kicsi darabokra szabdalni. Ennek hátterében mindenképpen valami másnak kell húzódnia. De mi lehet az?
A vöröshagyma a zöldségeknek egy olyan csoportjába tartozik, ami nagy mennyiségben vesz fel kénvegyületeket a talajból. Ezeket a vegyületeket a növény más vegyületekké konvertálja, amelyek viszont képesek gázzá alakulni. Ha belevágunk a vöröshagymába, felnyitjuk a sejtjeit, aminek következtében enzimeket és ezeket a gáz állapotúvá alakulni képes vegyületeket szabadítjuk fel. E kettő összekeveredésével egy fura és bonyolult nevű gáz (syn-propanethial s-oxide) jön létre, ami gyorsan eléri a szemünket. A szemünk ezt a gázt irritálónak érzékeli, ezért jelet küld a központi idegrendszernek, ami válaszul arra késztet minket, hogy sírjunk – vagy legalábbis tegyünk úgy, minta - , ezzel próbálva elérni azt, hogy amint lehet, mossuk ki a szemünket.
Természetesen a tudósoknak már az is eszükbe jutott, hogy a vöröshagymának ezt a kellemetlen „mellékhatását” próbálják megszüntetni. Azzal ugyanis, ha a vöröshagyma génállományában működésképtelenné tennék azokat a géneket, amik végül a termés ezen tulajdonságait okozzák, megszüntethető lenne a pucolás közbeni sírás. A kutakodás közben azonban kiderült, hogy részben ezek a bosszantó összetevők - amelyeknek a sírós mellékhatást köszönhetjük – felelősek a vöröshagyma zamatáért.
Így hát meg kell békülnünk a helyzettel, hogy a hagymapucolás közbeni sírás valószínűleg örökre velünk marad, ha ragaszkodunk a vöröshagyma igazi ízéhez.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Fenntarthatósági Témahét az iskolákban: kis lépések, nagy változások
A fenntarthatóság ma már nem csupán egy divatos kifejezés, hanem mindennapi döntéseink egyik legfontosabb szempontja. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy a fiatal generáció már iskolás korban megismerkedjen a környezettudatos gondolkodás alapjaival.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Madárfiókák megtalálása: teendők, fészekelhagyás és tévhitek
Tavasszal és nyár elején gyakran találkozhatunk magukra hagyottnak tűnő madárfiókákkal parkokban, kertekben vagy akár járdákon is. Ilyenkor sokakban azonnal felmerül a segíteni akarás, azonban fontos tudni, hogy nem minden esetben van szükség beavatkozásra.
Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye
A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.