Miért sírunk vöröshagyma-pucolás közben?
- Dátum: 2016.06.27., 10:27
- hagyma, sírás, táplálkozás, tudomány, vöröshagyma, zamat, zöldség
Miért van az, hogy szinte egyből sírni kezdünk, ahogy kezünkbe vesszük a kést, és belevágunk a hagymába? Elég valószínűtlen, hogy mindez azért történik, mert korábban szoros érzelmi kötődést alakítottunk volna ki vele, és most igen szomorúak vagyunk amiatt, hogy kénytelen vagyunk őt apró kicsi darabokra szabdalni. Ennek hátterében mindenképpen valami másnak kell húzódnia. De mi lehet az?
A vöröshagyma a zöldségeknek egy olyan csoportjába tartozik, ami nagy mennyiségben vesz fel kénvegyületeket a talajból. Ezeket a vegyületeket a növény más vegyületekké konvertálja, amelyek viszont képesek gázzá alakulni. Ha belevágunk a vöröshagymába, felnyitjuk a sejtjeit, aminek következtében enzimeket és ezeket a gáz állapotúvá alakulni képes vegyületeket szabadítjuk fel. E kettő összekeveredésével egy fura és bonyolult nevű gáz (syn-propanethial s-oxide) jön létre, ami gyorsan eléri a szemünket. A szemünk ezt a gázt irritálónak érzékeli, ezért jelet küld a központi idegrendszernek, ami válaszul arra késztet minket, hogy sírjunk – vagy legalábbis tegyünk úgy, minta - , ezzel próbálva elérni azt, hogy amint lehet, mossuk ki a szemünket.
Természetesen a tudósoknak már az is eszükbe jutott, hogy a vöröshagymának ezt a kellemetlen „mellékhatását” próbálják megszüntetni. Azzal ugyanis, ha a vöröshagyma génállományában működésképtelenné tennék azokat a géneket, amik végül a termés ezen tulajdonságait okozzák, megszüntethető lenne a pucolás közbeni sírás. A kutakodás közben azonban kiderült, hogy részben ezek a bosszantó összetevők - amelyeknek a sírós mellékhatást köszönhetjük – felelősek a vöröshagyma zamatáért.
Így hát meg kell békülnünk a helyzettel, hogy a hagymapucolás közbeni sírás valószínűleg örökre velünk marad, ha ragaszkodunk a vöröshagyma igazi ízéhez.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?
Gyógynövények a kiskertben – mit érdemes ültetni Magyarországon
Szerencsére egyre többen nyúlnak vissza az ősi gyógyászathoz, ezzel együtt pedig a gyógynövényekhez, melyek közül sok hasznos növény megél Magyarországon is.
Wild yam - mi ez a növény és mire használják?
Sokat hallani, hogy a természetben ott a segítség minden bajra, hát így van ez ezzel a különleges növénnyel, a wild yam-mel is. Nézzük, miről van szó.
Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket
Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.