Menü

Szeder körtével, avagy gyümölcsfogyasztás okosan

Itt a gyümölcsszezon, most terem a szeder, a körte és még sok más finomság. Ez azért is öröm, mert frissen és könnyedén juthatunk egészséges, vitamindús táplálékokhoz. A gyümölcsfogyasztással azonban jobb óvatosan, vagy legalábbis bölcsen bánni, ha valóban vigyázni szeretnénk az egészségünkre. Hogy miért?

Sokan azt hiszik, hogy gyümölcsből bármikor és bármennyit ehetnek, hiszen az nem hízlal, csupán a szervezetünk számára kedvező tápanyagokkal van tele. A két állításból csak az utóbbi igaz, az előbbi nem: a gyümölcsökben megtalálható, édeskés ízt adó gyümölcscukor miatt azok igenis akár hízlalóak is lehetnek, a cukorbetegeknek pedig külön odafigyelést igényelnek.

Ezekre a dolgokra érdemes tekintettel lenni:

  • Egyes gyümölcsök, mint például a banán vagy a szőlő, ellenjavalltak a cukorbetegek számára. Ha mégis fogyasztják ezeket, akkor különösen oda kell figyelniük a vércukorszintjükre, valamint a napi további szénhidrátfogyasztásra. Számukra jó trükk lehet, ha nem tudnak lemondani ezekről a gyümölcsökről, hogy azokat kevésbé magas kalória- és szénhidráttartalmú gyümölcsökkel keverve gyümölcssalátában fogyasztják, vagy ha a banánt pl. karikára vágva eszik - így ugyanis többnek érződik, tovább tart.
  • Fogyókúra, diéta esetén érdemes megnézni a fogyasztott gyümölcs kalória- és szénhidráttartalmát. Az eper értékei például jóval barátságosabbak a fent említetteknél.
  • Friss formában inkább javasolt a gyümölcsök fogyasztása, mint aszalt módon, hiszen az aszalt gyümölcsben sűrűsödik a kalória és gyümölcscukor, ebben a formában pedig többet is eszünk belőle. Természetesen dúsíthatjuk vele a müzlit, vagy az egészséges süteményeket, de önmagában nassolnivalóként ennek tudatában, inkább kisebb mennyiségben együk.
  • Tudjunk róla, hogy a cukrot kevés esetben érdemes gyümölcscukorral helyettesíteni. Válasszunk inkább más természetes, de alacsonyabb szénhidráttartalmú édesítőszert, mint például az eritrit, vagy annak steviával kevert változata.
  • Leginkább a friss, házi és permetezés nélküli gyümölcsöket javasoljuk, ha valaki valóban szeretné élvezni azok olyan fantasztikus előnyeit, mint például a vitamintartalom. A lekvárként való fogyasztásnál például szembesülnünk kell vele, hogy a cukor nélküli tartósítás hosszú főzést igényel, amely során a vitamintartalom jelentősen károsodik, a rövidebb főzéshez viszont szükséges az édesítés. Igaz, ezt is megoldhatjuk diétás édesítőszerekkel.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?