Menü

Szeder körtével, avagy gyümölcsfogyasztás okosan

Itt a gyümölcsszezon, most terem a szeder, a körte és még sok más finomság. Ez azért is öröm, mert frissen és könnyedén juthatunk egészséges, vitamindús táplálékokhoz. A gyümölcsfogyasztással azonban jobb óvatosan, vagy legalábbis bölcsen bánni, ha valóban vigyázni szeretnénk az egészségünkre. Hogy miért?

Sokan azt hiszik, hogy gyümölcsből bármikor és bármennyit ehetnek, hiszen az nem hízlal, csupán a szervezetünk számára kedvező tápanyagokkal van tele. A két állításból csak az utóbbi igaz, az előbbi nem: a gyümölcsökben megtalálható, édeskés ízt adó gyümölcscukor miatt azok igenis akár hízlalóak is lehetnek, a cukorbetegeknek pedig külön odafigyelést igényelnek.

Ezekre a dolgokra érdemes tekintettel lenni:

  • Egyes gyümölcsök, mint például a banán vagy a szőlő, ellenjavalltak a cukorbetegek számára. Ha mégis fogyasztják ezeket, akkor különösen oda kell figyelniük a vércukorszintjükre, valamint a napi további szénhidrátfogyasztásra. Számukra jó trükk lehet, ha nem tudnak lemondani ezekről a gyümölcsökről, hogy azokat kevésbé magas kalória- és szénhidráttartalmú gyümölcsökkel keverve gyümölcssalátában fogyasztják, vagy ha a banánt pl. karikára vágva eszik - így ugyanis többnek érződik, tovább tart.
  • Fogyókúra, diéta esetén érdemes megnézni a fogyasztott gyümölcs kalória- és szénhidráttartalmát. Az eper értékei például jóval barátságosabbak a fent említetteknél.
  • Friss formában inkább javasolt a gyümölcsök fogyasztása, mint aszalt módon, hiszen az aszalt gyümölcsben sűrűsödik a kalória és gyümölcscukor, ebben a formában pedig többet is eszünk belőle. Természetesen dúsíthatjuk vele a müzlit, vagy az egészséges süteményeket, de önmagában nassolnivalóként ennek tudatában, inkább kisebb mennyiségben együk.
  • Tudjunk róla, hogy a cukrot kevés esetben érdemes gyümölcscukorral helyettesíteni. Válasszunk inkább más természetes, de alacsonyabb szénhidráttartalmú édesítőszert, mint például az eritrit, vagy annak steviával kevert változata.
  • Leginkább a friss, házi és permetezés nélküli gyümölcsöket javasoljuk, ha valaki valóban szeretné élvezni azok olyan fantasztikus előnyeit, mint például a vitamintartalom. A lekvárként való fogyasztásnál például szembesülnünk kell vele, hogy a cukor nélküli tartósítás hosszú főzést igényel, amely során a vitamintartalom jelentősen károsodik, a rövidebb főzéshez viszont szükséges az édesítés. Igaz, ezt is megoldhatjuk diétás édesítőszerekkel.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.