Menü

Az embereket véded, ha a környezetedet véded

Környezetvédelem... Erre a szóra a legtöbb ember megvonja a vállát, és teljesen érdektelen marad. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a környezetvédőkre és a döntéshozókra hárítják. Azt hiszik nem érintettek. Óriási tévedés, ha a környezetvédelmet valamiféle rajtunk kívül álló, minket alig érintő dolognak gondoljuk. Elsősorban az ember érdeke a környezetének megóvása, nem pedig fordítva. A helyes kifejezés nem a környezetvédelem lenne, hanem az embervédelem. Erre talán a közömbösek is jobban felkapnák a fejüket. De miért az ember érdeke és szükséglete a környezetvédelem?

Mert az embernek van szüksége a Földre, s a bolygónk által nyújtott természeti kincsekre, erőforrásokra, nem pedig fordítva. Az ember fizikai síkon nem élhet a bolygója nélkül, de a bolygó tud élni az ember nélkül, sőt! Rengeteg példát látunk arra, hogy a természet regenerálja önmagát. Még olyan súlyos ökológiai katasztrófa után is, mint a csernobili, ahol mára újra szaporodik az állatvilág és burjánzanak a növények. Vagy csak vegyünk hétköznapibb példákat: amint egy terület elnéptelenedik, és az ember által már nem érintetté válik, a környezeti harmónia idővel visszaáll. De mi a helyzet az embernél?

Ha magára van hagyva, és semmilyen kontrollt nem gyakorolnak felette, például környezetvédelmi, vagy akár filozófiai téren, akkor nagyobb százalékban a kisajátítás, a profitorientáltság, és az önző szempontok vezérlik. Gondolkodás nélkül kivágja a fákat az erdőkben, ha a gazdasági szempont megkívánja, és nemigen törődik a tetteinek környezetre, vagy más élőlényekre gyakorolt hatásaival. A hosszú távú tendenciákról még csak el sem gondolkodik. Az embert tehát gyakorlatilag önmagától kell megvédeni akkor, amikor környezetvédelemről beszélünk.

Hogy a változtatásra adott-e a lehetőség? Igen, a technológiai fejlődés ott tart, hogy a megújuló energiaforrásokkal, az átgondolt stratégiákkal még segíthetnénk. Ennek ellenére a tendenciák továbbra is nagyon rosszak, a környezeti helyzet romlik és óriási mértékű a túlfogyasztás. Mint arról a WWF beszámolt, idén tegnap, augusztus 8-án értük el a túlfogyasztás napját.

"Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van. Az ezredforduló óta, mintegy két hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következő évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz. A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint ahogyan azok újratermelődhetnének, újranőhetnének." - olvashatjuk a WWF tegnap megjelent, s az ökológiai lábnyomot tekintve nemigen kecsegtető cikkében.

Az interneten több ökológiai lábnyom-kalkulátort is találunk, érdemes több tesztet is elvégezni, hogy tisztán láthassuk a saját fogyasztási szokásainkat. A kérdésekből tanulhatunk is, hogy mely területeken tudunk tenni a változásért. Amennyiben szeretnénk növelni a tudatosságunkat ezen a téren, látogassunk el környezetvédelmi előadásokra, rendezvényekre, vagy tájékozódjunk a szakemberektől.

Ecetet fújnak a bejárati ajtóra: a hétköznapi házi praktika mögött meglepő hiedelem is állhat

A bejárati ajtó nem csupán arra szolgál, hogy elválassza otthonunkat a külvilágtól. Egyesek szerint különleges jelentősége is van, hiszen ezen keresztül lépünk be a lakásunkba, és itt találkozik a személyes életterünk a külvilág hatásaival. Talán ezért sem meglepő, hogy különféle házi praktikák és hiedelmek kapcsolódnak hozzá. Az egyik interneten terjedő szokás szerint érdemes ecetes vízzel áttörölni vagy bepermetezni a bejárat környékét. De vajon miért teszik ezt, és valóban van értelme a módszernek?

Nem a jóga, hanem az erdő hódít

Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Amikor a gyerek felvételizik, de a szülő sem tud aludni

Este van. A gyerek már lefeküdt, de a szülő még mindig a felvételi tájékoztatót böngészi. Melyik iskola legyen az első? Hány pont kellhet? Mi történik, ha nem sikerül olyan jól a matematika? Vajon jó döntés lenne a gimnázium, vagy inkább egy technikum? És a legnagyobb kérdés: mi lesz, ha nem veszik fel?