Időben kimutatható lesz az időskori demencia
- Dátum: 2016.08.20., 23:16
- demencia, elbutulás, fejlesztés, idegsejt, idős, kutatás, lehetőség, módszer, neuron, orvostudomány
A szakértők olyan technológiák kidolgozásán fáradoznak, amelyek segíthetnek az időskori elbutulás diagnózisának felállításában már azelőtt, hogy a páciens észlelni kezdené a tüneteket, például a memóriaromlást.
Az MRI gépek képesek az agy anatómiai elváltozásainak leképezésére, többek között az idegsejtek pusztulását és degenerálódását, melyek az Alzheimer-kór tünetei közé tartoznak. Létezik azonban egy új és nem invazív módszer, az ASL (Arterial Spin Labelling), amely az agy véráramlását tudja mérni. A fő artériákban "mágnesezik" a vért, és ennek segítségével követik az útját az agyba. Ezáltal a szakértők ma már képesek annak meghatározására, hogy az idegsejtek megkapják-e a megfelelő mennyiségű oxigént és cukrot, ami a túlélésükhöz szükséges.
A mért alacsony véráramlás (perfúzió) korai jele lehet valami rossznak. A University College London professzora, Xavier Golay a következőket nyilatkozta: „Az ASL 15 évnyi világkörüli kifejlesztése után módszerek és technikák tárháza állt rendelkezésre. Ez egy rémálom lehetett volna bárkinek, aki ezen a szakterületen kívánt dolgozni, mivel nem tudták hol kezdjék, vagy hogyan érjék el a legjobb eredményeket.” Egy Európai Uniós keretprogram támogatásából 2012. októberében egy konferenciát rendeztek Amszterdamban, ahol a résztvevő tagok szorosan együttműködve keresték és találták meg a perfúzió mérésének leghatékonyabb módját. Ebből 2015. januárjában egy publikáció is született, ami nem sokkal a megjelenése után a szakterület kutatóinak referenciájává vált. Golay professzor hozzátette, hogy ez az áttörés valóban megváltoztatta a szakmát, csodálatra méltó módon formálta újjá. Ennek segítségével az ASL-t úgy tudják használni a neurodegeneráció vizsgálatában, hogy az eredményeket össze is tudják hasonlítani.
A sikerhez vezető kulcs tulajdonképpen egy megbízható és összehasonlításra alkalmas módszer kidolgozása volt, mellyel a demenciára utaló tüneteket tudják kimutatni.
Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?
A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.
Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok
A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.
A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben
A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.