Menü

Mi az a sok piros folt az olimpiai sportolókon?

Most ért véget a 2016-os riói olimpia, miközben felmerült egy kérdés a sportrajongók körében, figyelve a versenyzőket. Vajon mik azok a piros foltok a sportolók testén?

Michael Phelps, aki 23 olimpiai aranyérem tulajdonosa, ezekkel a piros szeretetharapásokkal a testén jelent meg. Az éles szeműek azóta számos más úszón és tornászon felfedezhették ezeket a pöttyöket. Egyes viccelődő pletykák szerint Phelps mindössze elaludt a saját érmein, és ez eredményezte a foltokat a testén. Valójában azonban ez egy ősi technika, amit ismertebb nevén köpölyözésnek hívnak. Ilyenkor rendszerint felmelegített üvegköpölyöket helyeznek a bőrre, ami egyfajta szívó hatást fejt ki, így növeli a bőr véráramlását.

Egyes teóriák szerint csökkenti a fájdalmat. A színes foltok a szívó hatás következtében alakulnak ki, amely a bőr felszíne alatti vérerek szakadását okozza. Az amerikai sportolók nagy része esküszik erre a módszerre, ezért az edzések után ezzel enyhítik izomfájdalmaikat. Az amerikai csapat tagja, Alex Naddour nyilatkozata szerint ez a titka annak, hogy az elmúlt egy évben egészséges maradt. Alex szerint a módszer jobb mindennél, mint amire valaha pénzt költött.

Korábban a hollywoodi hírességek körében is népszerűvé vált a technika, így például Gwyneth Paltrow, Victoria Beckham és Jennifer Aniston is beleszerettek. Tudományos bizonyíték egyelőre kevés áll rendelkezésre a témával kapcsolatban, és az orvosok természetesen mindenfélének nevezik, az áltudományostól kezdve a nevetségesen keresztül a teljesen valószínűtlenig. Még azt is megkockáztatják, hogy ez megint csak egy újabb módja a gazdag és befolyásolható emberek átverésének. David Colquhoun, a University College London farmakológiai professzora szerint semmi tudomány nem áll a köpölyözés hátterében, igaz van néhány bizonytalan elvi kapcsolata az akupunktúrával. Colquhoun szerint a ráfordított idő csak elfecsérelt, és a sportolóknak semmi előnyük nem származik a köpölyözésből.

Azért ne rugaszkodjunk el ennyire, tapasztaljuk meg, hogy ránk milyen hatással van a köpölyözés, és azután döntsünk!

Forrás: www.iflscience.com

Hogyan születnek az online trendek?

Egy tánc, egy vicces félmondat, egy videó vagy egy mém, és pár nap után az internet népe erről beszél. Azonban hogyan képes egy algoritmus vagy egy jól időzített közzététel alapjaiban felforgatni a popkultúrát? Valamint miért pont azokat a tartalmakat választjuk ki, amelyeket néhány hét eltelte után százezrek néznek meg?

„Pont jó” az élet: a megelégedettség csendes forradalma

A modern világ azt tanítja, hogy sohasem elég, ami van. Több pénz, drágább tárgyak és magasabb teljesítmény kell a hétköznapokban. Úgymond, ha nem hajtod folyamatosan magad, akkor szinte egyből lemaradsz. Csakhogy egyre többen érzik azt, hogy ebben az örökös küzdelemben elveszett a nyugalom és az a belső rend, ami a lelkünkből jön.

Étteremtől vagy appon keresztül: a rendelés dilemmái

A házhozszállítás ma már alapvető városi rutin – pár érintés a képernyőn, és egy órán belül ott a vacsora az ajtó előtt. Azonban nem mindig tesszük fel a kérdést, hogy honnan éri meg igazán rendelni. Közvetlenül a vendéglátótól vagy olyan platformokon keresztül, mint a Foodora és a Wolt? A döntés nemcsak pénztárca, hanem a szemlélet és a pillanatnyi vágy kérdése is.

Tetoválás hosszú távon: így marad szép és élénk a mintád

Napjainkban a tetoválás már nem számít különlegességnek: egyre több ember dönt úgy, hogy kisebb vagy akár nagyobb mintákkal díszíti testét. Bár hazánkban nincs mélyen gyökerező kulturális hagyománya, a tetoválás mára az önkifejezés egyik népszerű formájává vált.

A főnök a munkahelyi légkört meghatározza

A munkahelyi légkör és a dolgozók közérzete nagymértékben függ a vezető személyiségétől és vezetési stílusától. Egy jó főnök képes motiválni, támogatni és irányt mutatni, míg egy rossz főnök jelenléte romboló hatású lehet. A rossz vezetés nem csupán a hatékonyságot csökkenti, hanem hosszú távon súlyos lelki és testi problémákat is okozhat a munkavállalóknál.