Mi az a sok piros folt az olimpiai sportolókon?
- Dátum: 2016.08.23., 20:21
- 2016, bizonyíték, edzés, egészség, fájdalom, folt, köpölyözés, módszer, olimpia, Rio, tudomány
Most ért véget a 2016-os riói olimpia, miközben felmerült egy kérdés a sportrajongók körében, figyelve a versenyzőket. Vajon mik azok a piros foltok a sportolók testén?
Michael Phelps, aki 23 olimpiai aranyérem tulajdonosa, ezekkel a piros szeretetharapásokkal a testén jelent meg. Az éles szeműek azóta számos más úszón és tornászon felfedezhették ezeket a pöttyöket. Egyes viccelődő pletykák szerint Phelps mindössze elaludt a saját érmein, és ez eredményezte a foltokat a testén. Valójában azonban ez egy ősi technika, amit ismertebb nevén köpölyözésnek hívnak. Ilyenkor rendszerint felmelegített üvegköpölyöket helyeznek a bőrre, ami egyfajta szívó hatást fejt ki, így növeli a bőr véráramlását.
Egyes teóriák szerint csökkenti a fájdalmat. A színes foltok a szívó hatás következtében alakulnak ki, amely a bőr felszíne alatti vérerek szakadását okozza. Az amerikai sportolók nagy része esküszik erre a módszerre, ezért az edzések után ezzel enyhítik izomfájdalmaikat. Az amerikai csapat tagja, Alex Naddour nyilatkozata szerint ez a titka annak, hogy az elmúlt egy évben egészséges maradt. Alex szerint a módszer jobb mindennél, mint amire valaha pénzt költött.
Korábban a hollywoodi hírességek körében is népszerűvé vált a technika, így például Gwyneth Paltrow, Victoria Beckham és Jennifer Aniston is beleszerettek. Tudományos bizonyíték egyelőre kevés áll rendelkezésre a témával kapcsolatban, és az orvosok természetesen mindenfélének nevezik, az áltudományostól kezdve a nevetségesen keresztül a teljesen valószínűtlenig. Még azt is megkockáztatják, hogy ez megint csak egy újabb módja a gazdag és befolyásolható emberek átverésének. David Colquhoun, a University College London farmakológiai professzora szerint semmi tudomány nem áll a köpölyözés hátterében, igaz van néhány bizonytalan elvi kapcsolata az akupunktúrával. Colquhoun szerint a ráfordított idő csak elfecsérelt, és a sportolóknak semmi előnyük nem származik a köpölyözésből.
Azért ne rugaszkodjunk el ennyire, tapasztaljuk meg, hogy ránk milyen hatással van a köpölyözés, és azután döntsünk!
Forrás: www.iflscience.com
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.