Az iskola lefárasztja a gyerekeket
- Dátum: 2016.09.15., 10:48
- fáradt, helikopterszülő, iskola, különóra, napi rutin, ősz, suli, szülő, tanév, tanulás
Még csak két hete kezdődött tanítás az iskolákban, de sok gyereken máris meglátszik a fáradtság. Mit tehetünk értük, hogy jobban viseljék a tanévvel járó kihívásokat?
Alapból változás a számukra, hogy a nyári lazább időszakhoz képest most időben kell kelni, és jóval több a feladatuk. Még nehezebb lehet azoknak a gyerekeknek, akik most mentek iskolába, vagy most kerültek felső osztályba, valamint akiknek alapvetően is változásokat hoz ez az év, és több tanórája van. A gyerekek jobban megérzik ezt, mint gondolnánk!

A szülők közül sokan azt hiszik, mindez nem okozhat gondot a gyereknek, hisz még fiatal, és egyébként rengeteg energiája van. Igen ám, de a suli egészen másfajta energiát igényel, mint a futkározás és szaladgálás - ami egyébként sokkal közelebb áll a gyerekek személyiségéhez, a gyermeki lélekhez, mint a padban való odafigyelés és komoly tanulás.
Vegyük hát komolyan, ha azt látjuk csemeténken, hogy fáradt, nyúzott és leterhelt! Ne bagatellizáljuk el ezt a kérdést, hanem tegyük meg érte, amit lehet. Íme néhány javaslat, hogy mivel segíthetünk gyermekünknek:
- Adjunk időt neki: A változáshoz, átszokáshoz idő kell, főleg hogy az őszi időjárás sokszor még a felnőtteknél is plusz fáradtságot okoz, nemhogy az érzékenyebb gyermekeknél.
- Le a helikopterszülőséggel! Ne rángassuk el a gyereket százféle különórára. Nem ezen fog múlni a sikere a felnőtt életében, hogy járt-e kétféle nyelvre, sport- és kézművesszakkörökre, na meg persze korrepetálásokra és versenyfelkészítőre. Inkább ellenkezőleg, ezek a dolgok túlterhelhetik a gyereket, amivel hosszú távon többet nyerhet, mint veszíthet. Egyrészt rangsoroljuk a lehetőségeket, és csak a legfontosabbakat válasszuk ki, másrészt kérdezzük meg a gyereket is, hogy mennyi plusz órához van ereje, kedve, és ne erőszakoljunk rá annál többet.
- Mentesítsük őket: Ha segíteniük kell otthon a házimunkában, akkor kicsit kevesebb feladattal terheljük őket hétközben, legalább addig, amíg ki nem alakul a tanév szerinti gördülékeny napi rutinjuk.
- Napi rutin: Ha már erről van szó, segítsük őket abban, hogy összeszedjük nekik a reggeli és esti feladataikat és kitűzzük a faliújságra, vagy kitesszük a szekrényajtóra. Fáradtan nehezebb odafigyelni, hogy még milyen feladatok vannak hátra a reggelből és az estéből. Akár egy "kiegészítő órarendet" és készíthetünk nekik, amiben szerepel, hogy például szerdán jusson eszébe összekészíteni a csütörtöki úszáscuccot. Magunkat is sok stressztől mentesíthetjük ezzel.
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.