Mindennapi ingázás? Csak tudatosan!
- Dátum: 2016.09.18., 23:00
- autó, egészség, fitnesz, fizikai aktivitás, ingázás, kerékpár, munkaidő, otthon, séta, tömegközlekedés, utazás
A mindennapi ingázás negatívan befolyásolhatja mind a fizikai, mind a mentális egészségünket. A nem aktív ingázók – tehát akik nem sétálnak vagy kerékpároznak reggel munkába menet – megtapasztalhatják az ingázás káros hatásait.
Egy kutatás szerint ez a jelenség emelheti annak mértékét, hogy mennyi egészségtelen ételt fogyasztunk, befolyásolhatja a mentális egészségünket, növelheti a vérnyomásunkat. Napjainkban ez egy nagyon fontos probléma, hiszen egyre több ember kényszerül ingázni az otthona és a munkahelye között nap mint nap. A helyzet nemcsak az étkezési szokásainkat befolyásolja, hanem ezáltal kevesebb szabadidő is áll rendelkezésünkre, hogy aktív, egészséges életet vezethessünk. A kutatás során vizsgált ingázó emberek egészségi státusza, boldogság- és elégedettség szintje alacsonyabb volt a többiekénél. Ezek az emberek gyakrabban látogatták a háziorvosukat is. A vizsgált emberek 55%-a érezte magát stresszesnek a napi kötelező utazás eredményeként, és 41%-uk beismerte, hogy kevésbé aktív fizikailag is. A résztvevők átlagosan 767 kalóriával többet vettek magukhoz hetente – ez nagyjából 3 Big Mac-nek felel meg -, és 33%-kal többet nassoltak.
A vizsgálat során kiderítették, milyen tényezők befolyásolták az egészségi állapotot:
- a napi utazás hossza
- kényelmetlen hőmérséklet
- antiszociális viselkedés
- túlzsúfoltság
- járatkésések.
A legjobb lenne, ha az ingázók mindenhol igénybe vennék az aktív közlekedés eszközeit (séta, kerékpár), ahol csak lehetséges, így képessé válnának arra, hogy a fizikai aktivitást beépítsék a mindennapi rutinjukba. A legkényelmesebb nyilvánvalóan az lenne, ha otthoni környezetből tudnánk dolgozni, vagy ha rugalmas lenne a munkaidőnk, hiszen így egy kényelmes rendszert alakíthatnánk ki magunknak. Ezt azonban még nem mindenki, és nem mindenhol tehetik meg. A kényelmesebb utazás és az egészségesebb élet érdekében azonban a közlekedési szolgáltatók is tehetnek valamit, például a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari egységek színvonalát növelhetnék. Ez segíthetne abban, hogy az emberek ne vegyenek extra kalóriákat magukhoz. Nyilván sokkal kényelmesebb lenne, ha a tömegközlekedési eszközök nagyobbak lennének, illetve gyakrabban járnának. Bizonyos esetekben el kellene gondolkodni az első osztályú férőhelyek megszüntetésén, vagy legalább csökkentésén, hiszen a hétköznapi rohanás során nagyon kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást.
Van néhány lépés, amit mi, mindennapi ingázók megtehetünk annak érdekében, hogy a saját fitnesz programunkat a hétköznapokba beépítsük:
~ Leszállhatunk egy megállóval hamarabb, hogy a maradék utat gyalog tegyük meg
~ Ha parkolni kell, parkoljunk az irodától távolabb, és sétáljunk
~ A projekttervet egy séta közben is átbeszélhetjük a munkatársainkkal
~ Álljunk fel, míg telefonálunk!
~ Ahelyett, hogy felhívnánk egy munkatársunkat, álljunk fel, és menjünk át hozzá a másik irodába!
~ Lépcsőzzünk a lift használata helyett! Ha a tizedikre kell mennünk, szálljunk ki néhány emelettel hamarabb, és használjuk onnan felfelé a lépcsőt!
~ Sétáljunk a mozgólépcsőn is!
~ Ebédidő alatt tegyünk egy rövid sétát – esetleg hordjunk magunkkal egy lépésszámlálót is!
Utazás közben pedig hallgassunk valamit – például töltsünk le valami hanganyagot az internetről! Ez elvonja a figyelmünket is, és a stressz szintjét is csökkenti.
Forrás: www.nhs.uk
Pályaválasztás előtt – hasznos tippek a jó döntéshez
A pályaválasztás az élet egyik legfontosabb döntése, hiszen hosszú távon meghatározhatja a munkánkat, a jövedelmünket és az elégedettségünket. Nem könnyű eldönteni, milyen szakmát vagy hivatást válasszunk, ezért érdemes időt szánni az önismeretre és a lehetőségek megismerésére. A megfelelő döntéshez nemcsak az iskolai eredményeket, hanem az érdeklődést, a személyes képességeket és a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe kell venni.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?
Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.