Menü

A boldogságra nevelés nyomában

Az érzelmi intelligencia szerepe, fontossága lassan kezd felértékelődni, de még mindig nagy kihívást jelent, hogy a nevelésben és az oktatásban az egyéb fejlesztésekkel egyenlő mértékben valósuljon meg.

Nyilván az érzelmi intelligencia fogalma jóval összetettebb, elvontabb dimenzió, de ha szem előtt tartjuk fontosságát, és törekszünk az ezzel kapcsolatos képességek fejlesztésére, jelentős muníciót adhatunk gyermekeink kezébe. Az érzelmi intelligencia szerepe olyan fontos területeken éleződik ki, mint a másokkal való együttműködés, énhatékonyság, magabiztosság, és általában véve a boldogságra való képesség.

Az érzelmi képességek fejlődésének elsődleges, legfontosabb terepe a család. De vajon hogyan segíthetjük elő szülőként gyermekeink érzelmi intelligenciájának kibontakozását, fejlődését? Fontos, hogy kisgyermekként megtapasztalhassuk az érzelmi melegséget, az odafigyelést, a biztonságos kötődést, az érzelmek kifejezésének szabadságát. Mint minden másban, itt is elengedhetetlen, hogy a szülő elsősorban példamutatással, helyes mintával mutasson irányt az érzelmek kifejezésében és kezelésében. Fontos szempont az is, hogy a gyermeknek joga legyen az adott érzelmi állapot megéléséhez, kifejezéséhez.A szülő részéről a válaszkészség, az érzékenység és az intenzív odafigyelés alapozza meg az érzelmi képességek kibontakozását, fejlődését.

A minőségi idő azt jelenti, hogy nem csak projektszerűen biztosítunk gyermekeink számára különböző szórakozási tevékenységeket (pl.: játszóterezés, kalanparkozás), hanem elsősorban azt, hogy ez idő alatt tényleges figyelmet, alkalmazkodást, ráhangolódást tudunk nyújtani. Ha közben a gyerek leragad egy kavicsnál, mert éppen akkor azt tartja a világ legérdekesebb dolgának, akkor igenis hagyni kell elmélyülni benne, nem pedig rángatni tovább, sietni, türelmetlenkedni, rezignáltan figyelni… Természetesen a szabad játék lehetősége, az alkotó tevékenységek, és a mese is fontos terepe lehet az érzelmi intelligencia fejlődésének.

Érzelmeink átszövik egész lényünk működését, fizikai, egészségi állapotunktól kezdődően, lelki állapotunkra és életminőségünkre egyaránt meghatározó szereppel bírnak. De az EQ fejlesztésre nincsenek olyan gyakorlatsorok, melyek önmagukban képessé tesznek minket arra, hogy érzelmeinket kifejezzük, kezeljük és mások érzelmeire is érzékenyen reagáljunk. Az érzelmi nevelés legfontosabb feltétele, hogy a gyermek biztonságban érezze magát. Nem kognitív módon, hanem személyes átélés, tapasztalatok útján tudjuk megtanulni, a másokra való odafigyelés készségét, saját érzelmeink, szükségleteink fontosságát, és érzelmeink, szeretetünk kifejezését.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé

A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.