A boldogságra nevelés nyomában
- Dátum: 2016.09.30., 22:07
- család, EQ, érzelmek, érzelmi intelligencia, érzelmi intelligencia fejlesztése, nevelés
Az érzelmi intelligencia szerepe, fontossága lassan kezd felértékelődni, de még mindig nagy kihívást jelent, hogy a nevelésben és az oktatásban az egyéb fejlesztésekkel egyenlő mértékben valósuljon meg.
Nyilván az érzelmi intelligencia fogalma jóval összetettebb, elvontabb dimenzió, de ha szem előtt tartjuk fontosságát, és törekszünk az ezzel kapcsolatos képességek fejlesztésére, jelentős muníciót adhatunk gyermekeink kezébe. Az érzelmi intelligencia szerepe olyan fontos területeken éleződik ki, mint a másokkal való együttműködés, énhatékonyság, magabiztosság, és általában véve a boldogságra való képesség.
Az érzelmi képességek fejlődésének elsődleges, legfontosabb terepe a család. De vajon hogyan segíthetjük elő szülőként gyermekeink érzelmi intelligenciájának kibontakozását, fejlődését? Fontos, hogy kisgyermekként megtapasztalhassuk az érzelmi melegséget, az odafigyelést, a biztonságos kötődést, az érzelmek kifejezésének szabadságát. Mint minden másban, itt is elengedhetetlen, hogy a szülő elsősorban példamutatással, helyes mintával mutasson irányt az érzelmek kifejezésében és kezelésében. Fontos szempont az is, hogy a gyermeknek joga legyen az adott érzelmi állapot megéléséhez, kifejezéséhez.A szülő részéről a válaszkészség, az érzékenység és az intenzív odafigyelés alapozza meg az érzelmi képességek kibontakozását, fejlődését.
A minőségi idő azt jelenti, hogy nem csak projektszerűen biztosítunk gyermekeink számára különböző szórakozási tevékenységeket (pl.: játszóterezés, kalanparkozás), hanem elsősorban azt, hogy ez idő alatt tényleges figyelmet, alkalmazkodást, ráhangolódást tudunk nyújtani. Ha közben a gyerek leragad egy kavicsnál, mert éppen akkor azt tartja a világ legérdekesebb dolgának, akkor igenis hagyni kell elmélyülni benne, nem pedig rángatni tovább, sietni, türelmetlenkedni, rezignáltan figyelni… Természetesen a szabad játék lehetősége, az alkotó tevékenységek, és a mese is fontos terepe lehet az érzelmi intelligencia fejlődésének.
Érzelmeink átszövik egész lényünk működését, fizikai, egészségi állapotunktól kezdődően, lelki állapotunkra és életminőségünkre egyaránt meghatározó szereppel bírnak. De az EQ fejlesztésre nincsenek olyan gyakorlatsorok, melyek önmagukban képessé tesznek minket arra, hogy érzelmeinket kifejezzük, kezeljük és mások érzelmeire is érzékenyen reagáljunk. Az érzelmi nevelés legfontosabb feltétele, hogy a gyermek biztonságban érezze magát. Nem kognitív módon, hanem személyes átélés, tapasztalatok útján tudjuk megtanulni, a másokra való odafigyelés készségét, saját érzelmeink, szükségleteink fontosságát, és érzelmeink, szeretetünk kifejezését.
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Túl gyors világ, túl gyors gyerekek – A korai érés jelensége

„Milyen nagy már!” „Kész férfi/nő” – halljuk gyakran a megállapítást ismerős/ismeretlenektől hétköznapi szituációkban. A mai fiatalság a viselkedésben és érdeklődésben is egyre korábban érnek, sokkal fejlettebbek is. Eltűnő gyerekkor: Miért nőnek fel túl gyorsan a mai fiatalok?
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.