Menü

A jó élet titka

Vajon mi határozza meg, hogy jó életünk legyen, vagyis azt, hogy testileg-lelkileg minél tovább egészségesek legyünk? Mennyiben determinálja sorsunkat genetikai örökségünk, családi hátterünk? A jó élet pusztán szerencse kérdése, vagy leginkább egyéni fejlődés eredménye?

Ezek mindig népszerű, nagy érdeklődést kiváltó kérdések, hiszen minden ember szeretne jó életet, mindenki végső soron boldogságra vágyik. A családi háttér, a szülői ház „örökségei”, életünk alapkövei, melyek meghatározzák fejlődésünket, személyiségünket, vagyis jövőnket is. Ez az állítás igaz is, meg nem is. Számtalan példát látunk arra, hogy a családi szempontból kifejezetten hátrányos (nemcsak egzisztenciális) helyzetből indulók mindenféle szempontból lemaradnak, marginalizálódnak, életük már egészen korai időszakban kisiklik. Az, hogy ki hova születik sok mindent meghatároz, de nem mindent. Az élet kiábrándítóan igazságtalan lenne, ha minden azon múlna, hogy megkapod-e gyerekkorodban (születésedtől fogva) a boldogság ajándékcsomagját vagy sem. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy érzékeljük, tudjuk, ennél az élet jóval színesebb, változatosabb, bonyolultabb és értelmesebb. De mivel a „hogyan legyünk boldogok” kérdés mindennél fontosabb és egyben feloldhatatlan kérdése életünknek, szeretjük azokat a magyarázatokat, amelyek egy dimenzióban válaszolnak: a jó élethez jó egzisztencia kell, szülők magas iskolázottsága és így tovább.

Ennek ellenére azonban a kutatások szerint a boldogok és a kevésbé boldogok aránya viszonylag egyenletesen oszlik meg a különböző társadalmi rétegek között, sőt még az is tudható, hogy az élet minősége és hossza nem csak a szerencse kérdése, hanem azonosíthatóak bizonyos faktorok, melyek leginkább befolyásolják. Az iskolázottság, a dohányzás, a mozgás, a párkapcsolat, a válságkezelő stratégiák nagy arányban meghatározzák az élet hosszát és minőségét.

Ráadásul lehet, hogy valakinek messziről nézve rendben van az élete, és fényes karriert futott be, de ha közelebbről megismernénk, mégsem látnánk őt boldognak.

De akkor mi visz közelebb minket a boldogsághoz? Az biztos, hogy az emberi kapcsolataink, a párkapcsolatunk stabilitása és a minket körülvevő szociális háló jelentősen befolyásolja életünk minőségét. Vagyis végső soron nem a gazdagság és a magas intelligencia az igazi kulcsa boldogságunknak, hanem hogy képesek vagyunk bizalmon és szereteten nyugvó kapcsolatokat kialakítani másokkal. Persze a képlet még így sem egyszerű.

Az is fontos, hogy lássuk, az évek múlásával nem kevesebbek leszünk, hanem folyamatosan ott a lehetőség gyarapodni, kiteljesedni.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.