Menü

A jó élet titka

Vajon mi határozza meg, hogy jó életünk legyen, vagyis azt, hogy testileg-lelkileg minél tovább egészségesek legyünk? Mennyiben determinálja sorsunkat genetikai örökségünk, családi hátterünk? A jó élet pusztán szerencse kérdése, vagy leginkább egyéni fejlődés eredménye?

Ezek mindig népszerű, nagy érdeklődést kiváltó kérdések, hiszen minden ember szeretne jó életet, mindenki végső soron boldogságra vágyik. A családi háttér, a szülői ház „örökségei”, életünk alapkövei, melyek meghatározzák fejlődésünket, személyiségünket, vagyis jövőnket is. Ez az állítás igaz is, meg nem is. Számtalan példát látunk arra, hogy a családi szempontból kifejezetten hátrányos (nemcsak egzisztenciális) helyzetből indulók mindenféle szempontból lemaradnak, marginalizálódnak, életük már egészen korai időszakban kisiklik. Az, hogy ki hova születik sok mindent meghatároz, de nem mindent. Az élet kiábrándítóan igazságtalan lenne, ha minden azon múlna, hogy megkapod-e gyerekkorodban (születésedtől fogva) a boldogság ajándékcsomagját vagy sem. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy érzékeljük, tudjuk, ennél az élet jóval színesebb, változatosabb, bonyolultabb és értelmesebb. De mivel a „hogyan legyünk boldogok” kérdés mindennél fontosabb és egyben feloldhatatlan kérdése életünknek, szeretjük azokat a magyarázatokat, amelyek egy dimenzióban válaszolnak: a jó élethez jó egzisztencia kell, szülők magas iskolázottsága és így tovább.

Ennek ellenére azonban a kutatások szerint a boldogok és a kevésbé boldogok aránya viszonylag egyenletesen oszlik meg a különböző társadalmi rétegek között, sőt még az is tudható, hogy az élet minősége és hossza nem csak a szerencse kérdése, hanem azonosíthatóak bizonyos faktorok, melyek leginkább befolyásolják. Az iskolázottság, a dohányzás, a mozgás, a párkapcsolat, a válságkezelő stratégiák nagy arányban meghatározzák az élet hosszát és minőségét.

Ráadásul lehet, hogy valakinek messziről nézve rendben van az élete, és fényes karriert futott be, de ha közelebbről megismernénk, mégsem látnánk őt boldognak.

De akkor mi visz közelebb minket a boldogsághoz? Az biztos, hogy az emberi kapcsolataink, a párkapcsolatunk stabilitása és a minket körülvevő szociális háló jelentősen befolyásolja életünk minőségét. Vagyis végső soron nem a gazdagság és a magas intelligencia az igazi kulcsa boldogságunknak, hanem hogy képesek vagyunk bizalmon és szereteten nyugvó kapcsolatokat kialakítani másokkal. Persze a képlet még így sem egyszerű.

Az is fontos, hogy lássuk, az évek múlásával nem kevesebbek leszünk, hanem folyamatosan ott a lehetőség gyarapodni, kiteljesedni.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.

Így állítható meg a túlevés ördögi köre

A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.

Digitális demencia – erre figyelj

A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.