Mi az, amit megennél, ha az élelmiszergyárban dolgoznál?
- Dátum: 2016.11.03., 18:26
- egészséges táplálkozás, élelmiszergyártás, élelmiszeripar, étkezés, házi élelmiszer, kistermelő
Az embereknek gyakran fogalma sincs arról, hogyan készülnek azok az ételek, amik minden nap az asztalukra, na és persze a gyomrukba kerülnek. Jó kérdés, hogy mi az, amit nyugodt szívvel fogyasztanál ezek közül, ha látnád, hogyan készül? Talán érdemes utánajárni, ha tudatosan szeretnél táplálkozni, hogy mi is az, amit megeszel...
Mindehhez sajnos nem elég elolvasni az élelmiszereken található összetevő-listát, noha a legtöbben még ezt sem teszik meg. S miért nem elég ennyi tájékozódás? Azért, mert ez a felsorolás vajmi keveset mond a legtöbbeknek. Annyit már belénk nevelt a média, hogy az E-betűs összetevőket érdemes (lenne) kerülni. De ez sem olyan egyszerű, mert ezek közül is van, ami ártalmatlan, és van, aminek a fogyasztását nem ajánlanánk az egészséges táplálkozáshoz (noha az élelmiszergyártási szabályozások nem korlátozzák a használatát).

Viszont még az egyszerűbb összetevőknél sem ismerik a legtöbben, hogy azok pontosan micsodák, no és az végképp nem derül ki, hogy honnan származik az a bizonyos összetevő, vagy mondjuk milyen körülmények között termelték, állították elő. Hiszen még az étteremben sem tudjuk, hogy mi kerül a tányérunkra, és mennyire tiszta, higiénikus (és etikus!) konyha rejlik a lengőajtók túloldalán!
Legalább a gyakran fogyasztott élelmiszereket nézzük meg annyira, hogy az összetevőinek utánajárunk a neten! Sőt mi több, ajánlott megtekinteni néhány videót arról, hogy miként készülnek ezek az ételek. Nem éppen étvágygerjesztő látni, hogy miből készül az átlagos virsli és a parizer, vagy éppen a gumicukor. De vannak olyan étkek is, amik nem is oly borzasztóak, mint elsőre gondolnánk. A sós chips például semmi elrettentőt nem tartalmaz - hibája "mindössze" annyi, hogy egy zacskó kalóriatartalma lefedi a napi ajánlott kalóriafogyasztás egyharmadát. Tehát nem véletlen, hogy sok élelmiszeripari dolgozó kerüli azokat a termékeket, amik a keze alól kerülnek ki...
Kiváló alternatíva lehet, ha házi élelmiszereket, helyi termelők ennivalóit fogyasztjuk. Tőlük akár közvetlenül kérdezhetünk is a termesztés, vagy az állattartás, a készítés módjáról. Sőt, egyes kistermelők betekintést engednek a házi kis üzemeikbe, ami szintén érdekes és tanulságos lehet. No de miért is lehet más a házi, mint a gyári? Például mert csak az ipari előállítás számára éri meg, és opció a mesterséges adalékanyagok használata.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?