Tudta? Az olvasás lélekgyógyító hatással bír
- Dátum: 2016.12.06., 21:28
- aggodalom, álom, bal agyfélteke, félelem, gondolkodás, jobb agyfélteke, könyv, lélek, lelkiállapot, olvasás, pszichológia, szeretet, terápia
A „képernyőzés” elterjedésével egyidejűleg jelentősen növekedett a depressziós, vagy erősen lehangolt emberek száma. Nem véletlenül: azóta kevesebben és kevesebbet olvasnak, pedig a könyvélmények hasonló terápiás hatással bírnak, mint az éjszakai álmaink.
Egy kanadai kutatócsoport azon dolgozik, hogy elemzi és strukturálja az álmokat, valamint az olvasásélményeket pszichológiai szempontból. Kiderült, hogy a két dolog hasonló agyi kapcsolatokat indít be, és mindkettő jelentősen pozitív hatással van a lelkiállapotunkra.

Az olvasás során az emberek többsége ahhoz hasonlóan vizualizálja, jeleníti meg az olvasottakat maga előtt, mint az éjszakai álmokat, és ugyanúgy másfajta gondolatokat ébreszt bennünk, mint a hétköznapi gondolataink. Utóbbi ugyanis leginkább a bal agyféltekénk tevékenysége, ami sokszor „túlgondolt”, vagy félelmekkel, korábbi negatív tapasztalatainkból eredő aggodalmakkal terhelt. Míg az álmok és az olvasással együttes vizualizációk inkább a jobb agyféltekénk „munkája” révén keletkezik – ugyanezen terület felelős egyébként a kreativitásért és a szeretet-érzés megéléséért is.
Noha a pontos értelmezése máig vitatott álmainknak, elismert azok rendező hatása. Míg egyesek úgy vélik, ez csupán egy keveréke a hétköznapi gondolatainknak, életeseményeinknek, mások úgy vélik, a tudatalattink kivetülései, megint mások pedig egyenesen egy másik dimenzióként magyarázzák. Az viszont köztudott, hogy a pszichológusok és pszichiáterek sokasága dolgozik velük a terápia folyamán, és jelentős sikereket érnek el ezzel a módszerrel.
Jó hír, hogy az álmok mellett az olvasásélményekkel is lehet hasonlóképp dolgozni, akár szakember segítségével, akár egyedül. Utóbbi esetén az segíthet, ha naplót írunk az olvasottakról, pontosabban hogy milyen gondolatokat, érzéseket ébresztettek bennünket az olvasottak, mely szereplővel tudunk azonosulni, és ki az, s miért, aki bosszant bennünket és akivel nem szimpatizálunk. Ezen a vonalon elindulva olyan felismerésekre tehetünk szert, amit a köznapi gondolkodás során nem nyerhettünk volna el. Érdemes kipróbálni!
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.
Út a szabadságba
A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.