Menü

Tudta? Az olvasás lélekgyógyító hatással bír

A „képernyőzés” elterjedésével egyidejűleg jelentősen növekedett a depressziós, vagy erősen lehangolt emberek száma. Nem véletlenül: azóta kevesebben és kevesebbet olvasnak, pedig a könyvélmények hasonló terápiás hatással bírnak, mint az éjszakai álmaink.

Egy kanadai kutatócsoport azon dolgozik, hogy elemzi és strukturálja az álmokat, valamint az olvasásélményeket pszichológiai szempontból. Kiderült, hogy a két dolog hasonló agyi kapcsolatokat indít be, és mindkettő jelentősen pozitív hatással van a lelkiállapotunkra.

Az olvasás során az emberek többsége ahhoz hasonlóan vizualizálja, jeleníti meg az olvasottakat maga előtt, mint az éjszakai álmokat, és ugyanúgy másfajta gondolatokat ébreszt bennünk, mint a hétköznapi gondolataink. Utóbbi ugyanis leginkább a bal agyféltekénk tevékenysége, ami sokszor „túlgondolt”, vagy félelmekkel, korábbi negatív tapasztalatainkból eredő aggodalmakkal terhelt. Míg az álmok és az olvasással együttes vizualizációk inkább a jobb agyféltekénk „munkája” révén keletkezik – ugyanezen terület felelős egyébként a kreativitásért és a szeretet-érzés megéléséért is.

Noha a pontos értelmezése máig vitatott álmainknak, elismert azok rendező hatása. Míg egyesek úgy vélik, ez csupán egy keveréke a hétköznapi gondolatainknak, életeseményeinknek, mások úgy vélik, a tudatalattink kivetülései, megint mások pedig egyenesen egy másik dimenzióként magyarázzák. Az viszont köztudott, hogy a pszichológusok és pszichiáterek sokasága dolgozik velük a terápia folyamán, és jelentős sikereket érnek el ezzel a módszerrel.

Jó hír, hogy az álmok mellett az olvasásélményekkel is lehet hasonlóképp dolgozni, akár szakember segítségével, akár egyedül. Utóbbi esetén az segíthet, ha naplót írunk az olvasottakról, pontosabban hogy milyen gondolatokat, érzéseket ébresztettek bennünket az olvasottak, mely szereplővel tudunk azonosulni, és ki az, s miért, aki bosszant bennünket és akivel nem szimpatizálunk. Ezen a vonalon elindulva olyan felismerésekre tehetünk szert, amit a köznapi gondolkodás során nem nyerhettünk volna el. Érdemes kipróbálni!

A depresszió sokszínűsége

A mindennapi szóhasználatban sokszor összemosódik szomorúság és depresszió. Adódik a kérdés, hogy hogyan tehetünk különbséget a kettő között? Minden ember ugyanolyan tüneteket produkál? Valamint a depressziónak is számos fajtája lehet, amelyeket nehéz egymástól megkülönböztetni, sőt nem is mindig lehet a mindennapokban. Az alábbi cikkben ennek összetettségéről tudhatunk meg többet.

Honnan tudom, hogy társfüggő vagyok?

A társfüggőség nem sokban tér el az alkoholizmustól, a szerencsejáték-függőségtől vagy bármilyen függőségtől. Egy mentális probléma, csak ebben az esetben nem egy tárgytól, egy szokástól, hanem egy másik személytől függünk.

Az érzelmi érvelés: amikor a szívünk vezeti a gondolkodásunkat

Az érzelmi érvelés (emotional reasoning) egy olyan kognitív torzítás, amelyben az emberek az érzéseikre alapozzák a valóság megítélését. Ezt tekintik a tények hiteles tükrének, függetlenül attól, hogy azok valóban megfelelnek-e a tényeknek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki rosszul érzi magát, akkor feltételezheti, hogy valami valóban rossz is van a helyzetben, még akkor is, ha erre nincs objektív bizonyíték.

A pozitív és a negatív szorongás

A mai napig előfordul, hogy olyan dolgokon szorongok, amelyek már rég aktualitásukat vesztették. Bármennyire is kartávolságban vannak tőlünk a stresszkezelő stratégiákat hirdető oldalak, könyvek, tréningek, sőt már workshopok is, valahogy csak nem sikerül tartósan uralni ezt az érzést. Ugyanis teljesen kordában tartani nem is lehet. Azonban gondolunk rá abból a szempontból is, hogy mit vesz el tőlünk a bizonytalanság?

Mantrák, hogy kevesebbet szorongj

Valószínűleg minden ember életében vannak olyan helyzetek, amikor eluralkodik rajtuk az idegeskedés és ezt nehéz kezelni. Ebben segíthet pár mantra, ami gondolati úton erősíthet.