Tudta? Az olvasás lélekgyógyító hatással bír
- Dátum: 2016.12.06., 21:28
- aggodalom, álom, bal agyfélteke, félelem, gondolkodás, jobb agyfélteke, könyv, lélek, lelkiállapot, olvasás, pszichológia, szeretet, terápia
A „képernyőzés” elterjedésével egyidejűleg jelentősen növekedett a depressziós, vagy erősen lehangolt emberek száma. Nem véletlenül: azóta kevesebben és kevesebbet olvasnak, pedig a könyvélmények hasonló terápiás hatással bírnak, mint az éjszakai álmaink.
Egy kanadai kutatócsoport azon dolgozik, hogy elemzi és strukturálja az álmokat, valamint az olvasásélményeket pszichológiai szempontból. Kiderült, hogy a két dolog hasonló agyi kapcsolatokat indít be, és mindkettő jelentősen pozitív hatással van a lelkiállapotunkra.
Az olvasás során az emberek többsége ahhoz hasonlóan vizualizálja, jeleníti meg az olvasottakat maga előtt, mint az éjszakai álmokat, és ugyanúgy másfajta gondolatokat ébreszt bennünk, mint a hétköznapi gondolataink. Utóbbi ugyanis leginkább a bal agyféltekénk tevékenysége, ami sokszor „túlgondolt”, vagy félelmekkel, korábbi negatív tapasztalatainkból eredő aggodalmakkal terhelt. Míg az álmok és az olvasással együttes vizualizációk inkább a jobb agyféltekénk „munkája” révén keletkezik – ugyanezen terület felelős egyébként a kreativitásért és a szeretet-érzés megéléséért is.
Noha a pontos értelmezése máig vitatott álmainknak, elismert azok rendező hatása. Míg egyesek úgy vélik, ez csupán egy keveréke a hétköznapi gondolatainknak, életeseményeinknek, mások úgy vélik, a tudatalattink kivetülései, megint mások pedig egyenesen egy másik dimenzióként magyarázzák. Az viszont köztudott, hogy a pszichológusok és pszichiáterek sokasága dolgozik velük a terápia folyamán, és jelentős sikereket érnek el ezzel a módszerrel.
Jó hír, hogy az álmok mellett az olvasásélményekkel is lehet hasonlóképp dolgozni, akár szakember segítségével, akár egyedül. Utóbbi esetén az segíthet, ha naplót írunk az olvasottakról, pontosabban hogy milyen gondolatokat, érzéseket ébresztettek bennünket az olvasottak, mely szereplővel tudunk azonosulni, és ki az, s miért, aki bosszant bennünket és akivel nem szimpatizálunk. Ezen a vonalon elindulva olyan felismerésekre tehetünk szert, amit a köznapi gondolkodás során nem nyerhettünk volna el. Érdemes kipróbálni!
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Eső a Balatonnál? Így mentsd meg a nyaralást rossz időben

Balaton, július – mindenki napfényt, csobbanást és fagyit remél egy balatoni nyaraláson. De mi van akkor, ha beborul az ég, és a napokat eső, szél vagy hidegebb idő kíséri? Pánik helyett jöjjön a B-terv – mert a rossz idő nem jelenti azt, hogy unalmas napok várnak ránk.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.