A nem pihentető alvás 5 leggyakoribb oka
Hánykolódás, forgolódás, küzdés az alvással: sokunk számára ismerős érzés. Történhet azért, mert egyáltalán nem is tudunk elszundítani, de problémáink adódhatnak az alvási fázisok fenntartásával is. Bármelyik állapot is legyen ránk jellemző, harciasan küzdünk a feladattal, hogy megfelelően működjünk pihentető éjszakai alvás nélkül. Az alábbiakban öt általános dologról olvashatunk, amelyek megakadályozzák, hogy éjszakánként a megfelelő pihenésben lehessen részünk.
1. Hangok jelenléte és a kényelem hiánya
Nyolc emberből egy a mobilját bekapcsolva tartja az ágya mellett éjszaka, és ezzel növeli az esélyét az éjszakai alvás megszakításának. Álmosnak érezhetjük magunkat, mielőtt álomba szenderülünk, de az agyunk ekkor még mindig dolgozik, és a zajok vagy a diszkomfort-érzés megszakíthatja az alvásunkat. Amikor elszundítunk, az agyunk egyik része, a hipotalamusz akadályozni kezdi az érzékszerveinktől az agyunkig történő információáramlást, azonban a zajokat még mindig beengedi, mivel ezek szükségesek ahhoz, hogy felébredjünk. Nagyjából az első fél óra után egy mélyebb alvási fázisba jutunk, amikor az agyunk lassabban reagál, és ilyenkor az ébredés is nehezebb. Vannak azonban bizonyos információk, melyek ilyenkor is képesek eljutni az agyig, mint például ha valaki a nevünket hangosan kimondja. A megfelelően ismétlődő alvási ciklusok rendszeres kimaradása csökkenti az alvás minőségét és mennyiségét.
2. Rendszertelen szokások
Mindannyiunknak van egy beépített biológiai órája, ami megmondja nekünk, mikor vagyunk fáradtak. Ez az óra testünk sejtjeinek ezreit szinkronizálja egy 24 órás ritmusba, amit cirkadián ritmusnak nevezünk.
A fő szinkronizáló tényező a fény. A szemünkkel érzékeljük a fényt és a sötétet még akkor is, ha szemhéjainkat lecsukjuk. A nappali fény arra buzdítja az agyunkat, hogy kevesebb alvási hormont, melatonint termeljen. Ennek következtében éberebbnek érezzük magunkat.
Ha az éjszakai alvásból kevesebb jut a késői fekvés vagy a korai kelés miatt, valószínűleg nem jutunk olyan mély alvási fázisba, mint amire a testünknek szüksége van.
3. Nem megfelelő hőmérséklet
Testhőmérsékletünk körülbelül fél fokkal csökken, amikor alszunk. Ilyenkor a bennünk lévő óra a kezeinkben, arcunkon, lábainkban lévő vérereket kitágítja, hogy hőt veszítsünk. Viszont ha túlzottan fázunk, fáradtak leszünk, és nehezen fogunk aludni. Vagy ha a hálószobánk, a paplanunk túl meleg, a testünk nem tud elegendő hőt leadni, ami ugyanazokkal a következményekkel jár.
4. Megfelelő ital és étel fogyasztása
Koffein: Nehezíti az elalvást, és a mély alvási fázist is megbolygathatja. Órákig a szervezetünkben marad, így alvásunk minősége erősen befolyásolható.
Alkohol: Egy átlagos éjszaka leforgása alatt általában 6 vagy 7 olyan alvási ciklus zajlik le, amelyek során az agyunk a nap során kapott információ feldolgozásán fáradozik. Alkoholfogyasztás után ezek száma egyre vagy kettőre csökken, ezáltal elősegítve a fáradt ébredést.
Ételek: Sok étel tartalmaz egy kémiai anyagot, a tiramint. Ez egy agyi stimuláns, a noradrenalin termelését fokozza, ami pedig egész éjszaka ébren tarthat minket. Ilyen ételek többek között a bacon, a sajt vagy a mogyoró.
5. Elfoglalt elme
A stressz és az idegesség az álmatlanság általános okai közé tartoznak. Este az ágyban elménk szabadjára van engedve, és az idegesség csak ront a helyzeten. Ilyenkor gyakran előfordul az, hogy elalszunk, de gyakran felébredünk. Ennek következtében az alvási folyamat rendkívül fragmentálttá válik, és így kevés időt töltünk a mély alvási fázisban, tehát nappal fáradtabbnak érezzük magunkat.
A szakemberek azt javasolják a hasonló problémával küszködő embereknek, hogy keljenek fel, és csináljanak valamit, ami elvonja a figyelmüket az aggódástól – egy nagyon jó tevékenység lehet például a puzzle -, mielőtt újból megpróbálnának elaludni.
Forrás: www.bbc.co.uk
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?
A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
Staycation – a kanapéról a nyugalomba
Mai témánk a nyaralás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, mert mi van akkor, ha a nyaralás nem egy tengerparti szállodában vagy egy hegyi faházban történik… hanem otthon?
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Fenntarthatóság, kapcsolat és küldetés. Mire szolgál egy közösségi kávéház?
A kihasználatlan publikus épületek és a szabad szobák újraértelmezése egyre népszerűbb irány a rendezvényszervezésben. Az egyik lehetséges forma a közösségi kávéház, amely egyfajta kapcsolódási pontként is működhet. Ez a módszer a költséghatékonyság, a technikai háttér kihasználása és a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös. Ráadásul a legtöbb esetben a kávéházhoz többféle program is kapcsolódik, mint például a zenei estek és a közös vacsorák.