A nem pihentető alvás 5 leggyakoribb oka
Hánykolódás, forgolódás, küzdés az alvással: sokunk számára ismerős érzés. Történhet azért, mert egyáltalán nem is tudunk elszundítani, de problémáink adódhatnak az alvási fázisok fenntartásával is. Bármelyik állapot is legyen ránk jellemző, harciasan küzdünk a feladattal, hogy megfelelően működjünk pihentető éjszakai alvás nélkül. Az alábbiakban öt általános dologról olvashatunk, amelyek megakadályozzák, hogy éjszakánként a megfelelő pihenésben lehessen részünk.
1. Hangok jelenléte és a kényelem hiánya
Nyolc emberből egy a mobilját bekapcsolva tartja az ágya mellett éjszaka, és ezzel növeli az esélyét az éjszakai alvás megszakításának. Álmosnak érezhetjük magunkat, mielőtt álomba szenderülünk, de az agyunk ekkor még mindig dolgozik, és a zajok vagy a diszkomfort-érzés megszakíthatja az alvásunkat. Amikor elszundítunk, az agyunk egyik része, a hipotalamusz akadályozni kezdi az érzékszerveinktől az agyunkig történő információáramlást, azonban a zajokat még mindig beengedi, mivel ezek szükségesek ahhoz, hogy felébredjünk. Nagyjából az első fél óra után egy mélyebb alvási fázisba jutunk, amikor az agyunk lassabban reagál, és ilyenkor az ébredés is nehezebb. Vannak azonban bizonyos információk, melyek ilyenkor is képesek eljutni az agyig, mint például ha valaki a nevünket hangosan kimondja. A megfelelően ismétlődő alvási ciklusok rendszeres kimaradása csökkenti az alvás minőségét és mennyiségét.
2. Rendszertelen szokások
Mindannyiunknak van egy beépített biológiai órája, ami megmondja nekünk, mikor vagyunk fáradtak. Ez az óra testünk sejtjeinek ezreit szinkronizálja egy 24 órás ritmusba, amit cirkadián ritmusnak nevezünk.
A fő szinkronizáló tényező a fény. A szemünkkel érzékeljük a fényt és a sötétet még akkor is, ha szemhéjainkat lecsukjuk. A nappali fény arra buzdítja az agyunkat, hogy kevesebb alvási hormont, melatonint termeljen. Ennek következtében éberebbnek érezzük magunkat.
Ha az éjszakai alvásból kevesebb jut a késői fekvés vagy a korai kelés miatt, valószínűleg nem jutunk olyan mély alvási fázisba, mint amire a testünknek szüksége van.
3. Nem megfelelő hőmérséklet
Testhőmérsékletünk körülbelül fél fokkal csökken, amikor alszunk. Ilyenkor a bennünk lévő óra a kezeinkben, arcunkon, lábainkban lévő vérereket kitágítja, hogy hőt veszítsünk. Viszont ha túlzottan fázunk, fáradtak leszünk, és nehezen fogunk aludni. Vagy ha a hálószobánk, a paplanunk túl meleg, a testünk nem tud elegendő hőt leadni, ami ugyanazokkal a következményekkel jár.
4. Megfelelő ital és étel fogyasztása
Koffein: Nehezíti az elalvást, és a mély alvási fázist is megbolygathatja. Órákig a szervezetünkben marad, így alvásunk minősége erősen befolyásolható.
Alkohol: Egy átlagos éjszaka leforgása alatt általában 6 vagy 7 olyan alvási ciklus zajlik le, amelyek során az agyunk a nap során kapott információ feldolgozásán fáradozik. Alkoholfogyasztás után ezek száma egyre vagy kettőre csökken, ezáltal elősegítve a fáradt ébredést.
Ételek: Sok étel tartalmaz egy kémiai anyagot, a tiramint. Ez egy agyi stimuláns, a noradrenalin termelését fokozza, ami pedig egész éjszaka ébren tarthat minket. Ilyen ételek többek között a bacon, a sajt vagy a mogyoró.
5. Elfoglalt elme
A stressz és az idegesség az álmatlanság általános okai közé tartoznak. Este az ágyban elménk szabadjára van engedve, és az idegesség csak ront a helyzeten. Ilyenkor gyakran előfordul az, hogy elalszunk, de gyakran felébredünk. Ennek következtében az alvási folyamat rendkívül fragmentálttá válik, és így kevés időt töltünk a mély alvási fázisban, tehát nappal fáradtabbnak érezzük magunkat.
A szakemberek azt javasolják a hasonló problémával küszködő embereknek, hogy keljenek fel, és csináljanak valamit, ami elvonja a figyelmüket az aggódástól – egy nagyon jó tevékenység lehet például a puzzle -, mielőtt újból megpróbálnának elaludni.
Forrás: www.bbc.co.uk
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.