A nem pihentető alvás 5 leggyakoribb oka
Hánykolódás, forgolódás, küzdés az alvással: sokunk számára ismerős érzés. Történhet azért, mert egyáltalán nem is tudunk elszundítani, de problémáink adódhatnak az alvási fázisok fenntartásával is. Bármelyik állapot is legyen ránk jellemző, harciasan küzdünk a feladattal, hogy megfelelően működjünk pihentető éjszakai alvás nélkül. Az alábbiakban öt általános dologról olvashatunk, amelyek megakadályozzák, hogy éjszakánként a megfelelő pihenésben lehessen részünk.
1. Hangok jelenléte és a kényelem hiánya
Nyolc emberből egy a mobilját bekapcsolva tartja az ágya mellett éjszaka, és ezzel növeli az esélyét az éjszakai alvás megszakításának. Álmosnak érezhetjük magunkat, mielőtt álomba szenderülünk, de az agyunk ekkor még mindig dolgozik, és a zajok vagy a diszkomfort-érzés megszakíthatja az alvásunkat. Amikor elszundítunk, az agyunk egyik része, a hipotalamusz akadályozni kezdi az érzékszerveinktől az agyunkig történő információáramlást, azonban a zajokat még mindig beengedi, mivel ezek szükségesek ahhoz, hogy felébredjünk. Nagyjából az első fél óra után egy mélyebb alvási fázisba jutunk, amikor az agyunk lassabban reagál, és ilyenkor az ébredés is nehezebb. Vannak azonban bizonyos információk, melyek ilyenkor is képesek eljutni az agyig, mint például ha valaki a nevünket hangosan kimondja. A megfelelően ismétlődő alvási ciklusok rendszeres kimaradása csökkenti az alvás minőségét és mennyiségét.
2. Rendszertelen szokások
Mindannyiunknak van egy beépített biológiai órája, ami megmondja nekünk, mikor vagyunk fáradtak. Ez az óra testünk sejtjeinek ezreit szinkronizálja egy 24 órás ritmusba, amit cirkadián ritmusnak nevezünk.
A fő szinkronizáló tényező a fény. A szemünkkel érzékeljük a fényt és a sötétet még akkor is, ha szemhéjainkat lecsukjuk. A nappali fény arra buzdítja az agyunkat, hogy kevesebb alvási hormont, melatonint termeljen. Ennek következtében éberebbnek érezzük magunkat.
Ha az éjszakai alvásból kevesebb jut a késői fekvés vagy a korai kelés miatt, valószínűleg nem jutunk olyan mély alvási fázisba, mint amire a testünknek szüksége van.
3. Nem megfelelő hőmérséklet
Testhőmérsékletünk körülbelül fél fokkal csökken, amikor alszunk. Ilyenkor a bennünk lévő óra a kezeinkben, arcunkon, lábainkban lévő vérereket kitágítja, hogy hőt veszítsünk. Viszont ha túlzottan fázunk, fáradtak leszünk, és nehezen fogunk aludni. Vagy ha a hálószobánk, a paplanunk túl meleg, a testünk nem tud elegendő hőt leadni, ami ugyanazokkal a következményekkel jár.
4. Megfelelő ital és étel fogyasztása
Koffein: Nehezíti az elalvást, és a mély alvási fázist is megbolygathatja. Órákig a szervezetünkben marad, így alvásunk minősége erősen befolyásolható.
Alkohol: Egy átlagos éjszaka leforgása alatt általában 6 vagy 7 olyan alvási ciklus zajlik le, amelyek során az agyunk a nap során kapott információ feldolgozásán fáradozik. Alkoholfogyasztás után ezek száma egyre vagy kettőre csökken, ezáltal elősegítve a fáradt ébredést.
Ételek: Sok étel tartalmaz egy kémiai anyagot, a tiramint. Ez egy agyi stimuláns, a noradrenalin termelését fokozza, ami pedig egész éjszaka ébren tarthat minket. Ilyen ételek többek között a bacon, a sajt vagy a mogyoró.
5. Elfoglalt elme
A stressz és az idegesség az álmatlanság általános okai közé tartoznak. Este az ágyban elménk szabadjára van engedve, és az idegesség csak ront a helyzeten. Ilyenkor gyakran előfordul az, hogy elalszunk, de gyakran felébredünk. Ennek következtében az alvási folyamat rendkívül fragmentálttá válik, és így kevés időt töltünk a mély alvási fázisban, tehát nappal fáradtabbnak érezzük magunkat.
A szakemberek azt javasolják a hasonló problémával küszködő embereknek, hogy keljenek fel, és csináljanak valamit, ami elvonja a figyelmüket az aggódástól – egy nagyon jó tevékenység lehet például a puzzle -, mielőtt újból megpróbálnának elaludni.
Forrás: www.bbc.co.uk
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?