A nem pihentető alvás 5 leggyakoribb oka

Hánykolódás, forgolódás, küzdés az alvással: sokunk számára ismerős érzés. Történhet azért, mert egyáltalán nem is tudunk elszundítani, de problémáink adódhatnak az alvási fázisok fenntartásával is. Bármelyik állapot is legyen ránk jellemző, harciasan küzdünk a feladattal, hogy megfelelően működjünk pihentető éjszakai alvás nélkül. Az alábbiakban öt általános dologról olvashatunk, amelyek megakadályozzák, hogy éjszakánként a megfelelő pihenésben lehessen részünk.

1. Hangok jelenléte és a kényelem hiánya

Nyolc emberből egy a mobilját bekapcsolva tartja az ágya mellett éjszaka, és ezzel növeli az esélyét az éjszakai alvás megszakításának. Álmosnak érezhetjük magunkat, mielőtt álomba szenderülünk, de az agyunk ekkor még mindig dolgozik, és a zajok vagy a diszkomfort-érzés megszakíthatja az alvásunkat. Amikor elszundítunk, az agyunk egyik része, a hipotalamusz akadályozni kezdi az érzékszerveinktől az agyunkig történő információáramlást, azonban a zajokat még mindig beengedi, mivel ezek szükségesek ahhoz, hogy felébredjünk. Nagyjából az első fél óra után egy mélyebb alvási fázisba jutunk, amikor az agyunk lassabban reagál, és ilyenkor az ébredés is nehezebb. Vannak azonban bizonyos információk, melyek ilyenkor is képesek eljutni az agyig, mint például ha valaki a nevünket hangosan kimondja. A megfelelően ismétlődő alvási ciklusok rendszeres kimaradása csökkenti az alvás minőségét és mennyiségét.

2. Rendszertelen szokások

Mindannyiunknak van egy beépített biológiai órája, ami megmondja nekünk, mikor vagyunk fáradtak. Ez az óra testünk sejtjeinek ezreit szinkronizálja egy 24 órás ritmusba, amit cirkadián ritmusnak nevezünk.

A fő szinkronizáló tényező a fény. A szemünkkel érzékeljük a fényt és a sötétet még akkor is, ha szemhéjainkat lecsukjuk. A nappali fény arra buzdítja az agyunkat, hogy kevesebb alvási hormont, melatonint termeljen. Ennek következtében éberebbnek érezzük magunkat.

Ha az éjszakai alvásból kevesebb jut a késői fekvés vagy a korai kelés miatt, valószínűleg nem jutunk olyan mély alvási fázisba, mint amire a testünknek szüksége van.

3. Nem megfelelő hőmérséklet

Testhőmérsékletünk körülbelül fél fokkal csökken, amikor alszunk. Ilyenkor a bennünk lévő óra a kezeinkben, arcunkon, lábainkban lévő vérereket kitágítja, hogy hőt veszítsünk. Viszont ha túlzottan fázunk, fáradtak leszünk, és nehezen fogunk aludni. Vagy ha a hálószobánk, a paplanunk túl meleg, a testünk nem tud elegendő hőt leadni, ami ugyanazokkal a következményekkel jár.

4. Megfelelő ital és étel fogyasztása

Koffein: Nehezíti az elalvást, és a mély alvási fázist is megbolygathatja. Órákig a szervezetünkben marad, így alvásunk minősége erősen befolyásolható.

Alkohol: Egy átlagos éjszaka leforgása alatt általában 6 vagy 7 olyan alvási ciklus zajlik le, amelyek során az agyunk a nap során kapott információ feldolgozásán fáradozik. Alkoholfogyasztás után ezek száma egyre vagy kettőre csökken, ezáltal elősegítve a fáradt ébredést.

Ételek: Sok étel tartalmaz egy kémiai anyagot, a tiramint. Ez egy agyi stimuláns, a noradrenalin termelését fokozza, ami pedig egész éjszaka ébren tarthat minket. Ilyen ételek többek között a bacon, a sajt vagy a mogyoró.

5. Elfoglalt elme

A stressz és az idegesség az álmatlanság általános okai közé tartoznak. Este az ágyban elménk szabadjára van engedve, és az idegesség csak ront a helyzeten. Ilyenkor gyakran előfordul az, hogy elalszunk, de gyakran felébredünk. Ennek következtében az alvási folyamat rendkívül fragmentálttá válik, és így kevés időt töltünk a mély alvási fázisban, tehát nappal fáradtabbnak érezzük magunkat.

A szakemberek azt javasolják a hasonló problémával küszködő embereknek, hogy keljenek fel, és csináljanak valamit, ami elvonja a figyelmüket az aggódástól – egy nagyon jó tevékenység lehet például a puzzle -, mielőtt újból megpróbálnának elaludni.

Forrás: www.bbc.co.uk