Menü

Vaddisznókról mutatták ki, hogy még mindig radioaktívak

Ki ne hallott volna már az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófáról? Néhányan emlékeznek rá, míg a fiatalok csak elbeszélésekből, történelem óráról vagy az internetről ismerik a főbb pontokat.

Egy gimnáziumi barátom édesapja a robbanás idején barátaival éppen a kispolskival furikázott Ukrajna területén, 150 km-re a katasztrófa helyszínétől. Évekig viccelődött azzal, hogy két fiának ennek hatására lett olyan görbe alsó lábszára, hogy Ödönke, a kiskutya is átfér közöttük. Aláírom, nagy szerencséjük volt, hogy megúszták mindenféle egészségügyi következmény nélkül, ugyanis a robbanás hatása néhol, a helyszíntől távolabb is megmutatkozik még napjainkban is!

Csehország hatóságai arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vigyázzanak a vaddisznóhús fogyasztással, ugyanis az ország délnyugati részén élő állatok 31 évvel a katasztrófa után még mindig annyira radioaktívak, hogy fogyasztásuk ártalmas lehet az egészségre.

Az 1986-os négyes atomreaktor felrobbanása után nagy érdeklődés övezte azt, hogy a nagydózisú sugárzás hogyan befolyásolta a Csernobil körüli vadéletet. Nyilvánvalóan a sugárzás olyan magas volt, hogy az emberek nem tértek vissza a területre, a vadélet azonban virágzott.

Jávorszarvasok, őzek, vaddisznók lepték el a régiót, még a farkasok is visszatértek sugallva ezzel azt, hogy a sugárzás megléte nem akadály az élet fenntartására.

Habár a Csehországban élő vaddisznók távol vannak a katasztrófa helyszínétől, mégis úgy tűnik, folyamatosan veszik fel a sugárzást. A robbanás után létrejött déli és keleti szelek körülbelül 100 ezer négyzetkilométernyi földterületet szennyeztek be, legfőképpen Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén. A szennyeződés eljutott azonban sokkal távolabbi helyekre is, így többek között például sugárzást detektáltak Wales-ben élő bárányokban is.

Úgy tűnik, a vaddisznók különösen támadhatóak, sérülékenyek a kielégíthetetlen gomba iránti étvágyuknak köszönhetően. Az erdő szennyezett talaján szeretnek nőni a gombák, de ezáltal fel is halmozódik bennük a radioaktivitás, a kis malackák pedig előszeretettel fogyasztják ezeket a gombákat. Így kerül és épül be a cézium a szervezetükbe.

A Cseh Állami Állatorvosi Kormányzat szerint a vaddisznóknak körülbelül fele lehet fogyasztásra alkalmatlan, melyek az ország délnyugati részén kószálnak.

Forrás: www.iflscience.com

Aloe vera otthon – tippek a neveléshez és felhasználáshoz

Mindenki ismeri az aloe verát, hiszen számos termékben megtalálhatjuk. Otthoni nevelése sem túl nehéz, és könnyen felhasználhatjuk egészségünk érdekében.

Természetes fegyverek a szúnyogok ellen

A citromfűtől a levendulán át a bazsalikomig számos olyan növény létezik, amelyet a szúnyogok kevésbé kedvelnek. Bár önmagukban nem jelentenek teljes védelmet, más védekezési módszerekkel együtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kellemesebben teljenek a nyári esték.

Légbujtás, avagy így szaporíthatjuk kedvenc növényeinket egyszerűen

A légbujtás egy kevésbé ismert, mégis rendkívül hatékony növényszaporítási módszer, amely különösen a nehezebben gyökereztethető fajok esetében lehet hasznos. Néhány egyszerű lépéssel otthon is könnyedén kipróbálhatjuk.

Amit a hőségriadóról tudni érdemes

Itt a nyár, tombol a meleg, jönnek a hőségriadók sorban, de mit is jelentenek ezek pontosan?

Természetes védelem a kertben: növények, amelyek segíthetnek távol tartani a kullancsokat

A tavasz és a nyár beköszöntével egyre több időt töltünk a kertben, a teraszon vagy a családi ház körüli zöld területeken. A kellemes szabadtéri programokat azonban gyakran megkeseríthetik a kullancsok, amelyek nemcsak kellemetlen vérszívók, hanem különböző betegségek terjesztői is lehetnek.