Vaddisznókról mutatták ki, hogy még mindig radioaktívak
- Dátum: 2017.02.09., 18:35
- állat, atom, atomkatasztrófa, Csernobil, egészség, étel, fogyasztás, katasztrófa, radioaktív, reaktor, sugárzás, vaddisznó
Ki ne hallott volna már az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófáról? Néhányan emlékeznek rá, míg a fiatalok csak elbeszélésekből, történelem óráról vagy az internetről ismerik a főbb pontokat.
Egy gimnáziumi barátom édesapja a robbanás idején barátaival éppen a kispolskival furikázott Ukrajna területén, 150 km-re a katasztrófa helyszínétől. Évekig viccelődött azzal, hogy két fiának ennek hatására lett olyan görbe alsó lábszára, hogy Ödönke, a kiskutya is átfér közöttük. Aláírom, nagy szerencséjük volt, hogy megúszták mindenféle egészségügyi következmény nélkül, ugyanis a robbanás hatása néhol, a helyszíntől távolabb is megmutatkozik még napjainkban is!
Csehország hatóságai arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vigyázzanak a vaddisznóhús fogyasztással, ugyanis az ország délnyugati részén élő állatok 31 évvel a katasztrófa után még mindig annyira radioaktívak, hogy fogyasztásuk ártalmas lehet az egészségre.
Az 1986-os négyes atomreaktor felrobbanása után nagy érdeklődés övezte azt, hogy a nagydózisú sugárzás hogyan befolyásolta a Csernobil körüli vadéletet. Nyilvánvalóan a sugárzás olyan magas volt, hogy az emberek nem tértek vissza a területre, a vadélet azonban virágzott.
Jávorszarvasok, őzek, vaddisznók lepték el a régiót, még a farkasok is visszatértek sugallva ezzel azt, hogy a sugárzás megléte nem akadály az élet fenntartására.
Habár a Csehországban élő vaddisznók távol vannak a katasztrófa helyszínétől, mégis úgy tűnik, folyamatosan veszik fel a sugárzást. A robbanás után létrejött déli és keleti szelek körülbelül 100 ezer négyzetkilométernyi földterületet szennyeztek be, legfőképpen Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén. A szennyeződés eljutott azonban sokkal távolabbi helyekre is, így többek között például sugárzást detektáltak Wales-ben élő bárányokban is.
Úgy tűnik, a vaddisznók különösen támadhatóak, sérülékenyek a kielégíthetetlen gomba iránti étvágyuknak köszönhetően. Az erdő szennyezett talaján szeretnek nőni a gombák, de ezáltal fel is halmozódik bennük a radioaktivitás, a kis malackák pedig előszeretettel fogyasztják ezeket a gombákat. Így kerül és épül be a cézium a szervezetükbe.
A Cseh Állami Állatorvosi Kormányzat szerint a vaddisznóknak körülbelül fele lehet fogyasztásra alkalmatlan, melyek az ország délnyugati részén kószálnak.
Forrás: www.iflscience.com
Az erdő titkos kincse
A tavasz egyik legnépszerűbb vadon termő növénye a medvehagyma, amely friss, fokhagymára emlékeztető ízével és jótékony hatásaival egyre több konyhában kap helyet. Ez az erdőkben megjelenő zöld növény nemcsak ízletes, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Nem véletlen, hogy sokan a tavaszi megújulás egyik természetes szuperélelmiszereként tekintenek rá.
Miért hálálják meg a növények a tavaszi metszést?
A tavasz a kert egyik legfontosabb időszaka, amikor a fák és bokrok gondozása meghatározza az egész év fejlődését. A metszés segít eltávolítani a sérült ágakat, formát ad a növényeknek, és hozzájárul az egészséges növekedéshez. Egy jól időzített metszéssel a kert hosszú távon szebb és termékenyebb lehet.
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Gyógynövények a kiskertben – mit érdemes ültetni Magyarországon
Szerencsére egyre többen nyúlnak vissza az ősi gyógyászathoz, ezzel együtt pedig a gyógynövényekhez, melyek közül sok hasznos növény megél Magyarországon is.
Wild yam - mi ez a növény és mire használják?
Sokat hallani, hogy a természetben ott a segítség minden bajra, hát így van ez ezzel a különleges növénnyel, a wild yam-mel is. Nézzük, miről van szó.