Menü

Vaddisznókról mutatták ki, hogy még mindig radioaktívak

Ki ne hallott volna már az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófáról? Néhányan emlékeznek rá, míg a fiatalok csak elbeszélésekből, történelem óráról vagy az internetről ismerik a főbb pontokat.

Egy gimnáziumi barátom édesapja a robbanás idején barátaival éppen a kispolskival furikázott Ukrajna területén, 150 km-re a katasztrófa helyszínétől. Évekig viccelődött azzal, hogy két fiának ennek hatására lett olyan görbe alsó lábszára, hogy Ödönke, a kiskutya is átfér közöttük. Aláírom, nagy szerencséjük volt, hogy megúszták mindenféle egészségügyi következmény nélkül, ugyanis a robbanás hatása néhol, a helyszíntől távolabb is megmutatkozik még napjainkban is!

Csehország hatóságai arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vigyázzanak a vaddisznóhús fogyasztással, ugyanis az ország délnyugati részén élő állatok 31 évvel a katasztrófa után még mindig annyira radioaktívak, hogy fogyasztásuk ártalmas lehet az egészségre.

Az 1986-os négyes atomreaktor felrobbanása után nagy érdeklődés övezte azt, hogy a nagydózisú sugárzás hogyan befolyásolta a Csernobil körüli vadéletet. Nyilvánvalóan a sugárzás olyan magas volt, hogy az emberek nem tértek vissza a területre, a vadélet azonban virágzott.

Jávorszarvasok, őzek, vaddisznók lepték el a régiót, még a farkasok is visszatértek sugallva ezzel azt, hogy a sugárzás megléte nem akadály az élet fenntartására.

Habár a Csehországban élő vaddisznók távol vannak a katasztrófa helyszínétől, mégis úgy tűnik, folyamatosan veszik fel a sugárzást. A robbanás után létrejött déli és keleti szelek körülbelül 100 ezer négyzetkilométernyi földterületet szennyeztek be, legfőképpen Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén. A szennyeződés eljutott azonban sokkal távolabbi helyekre is, így többek között például sugárzást detektáltak Wales-ben élő bárányokban is.

Úgy tűnik, a vaddisznók különösen támadhatóak, sérülékenyek a kielégíthetetlen gomba iránti étvágyuknak köszönhetően. Az erdő szennyezett talaján szeretnek nőni a gombák, de ezáltal fel is halmozódik bennük a radioaktivitás, a kis malackák pedig előszeretettel fogyasztják ezeket a gombákat. Így kerül és épül be a cézium a szervezetükbe.

A Cseh Állami Állatorvosi Kormányzat szerint a vaddisznóknak körülbelül fele lehet fogyasztásra alkalmatlan, melyek az ország délnyugati részén kószálnak.

Forrás: www.iflscience.com

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne dobd ki a kávézaccot- egy csomó mindenre használhatod

Ha lefőtt a reggeli kávé, a zacc általában a kukában landol, pedig sokféle területen újrahasznosítható.

Kaktuszfüge – egy különleges gyümölcs a tüskék mögött

Szerencsére már sok polcon megtalálhatóak azok a gyümölcsök, amiket itthon nem termesztünk, így mi is megkóstolhatjuk más vidékek ízeit. Nézzük, mit kell tudni a kaktuszfügéről.

Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák

Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.

Fehér fagyöngy , különleges gyógynövény a fák koronájában

A fehér fagyöngy, Európa egyik legkülönlegesebb gyógynövénye. Már messziről felismerhető a fák lombkoronájában megjelenő, gömb alakú, örökzöld bokrairól és jellegzetes fehér bogyóiról. A növény nemcsak a népi gyógyászatban kapott fontos szerepet, hanem számos kultúrában különleges, szimbolikus jelentőséggel is bírt. Ugyanakkor használata körültekintést igényel, mert bizonyos részei mérgezőek lehetnek.