Hogyan fagyott be az Antarktisz?
- Dátum: 2017.02.18., 19:08
- Antarktisz, áramlat, Déli-sark, fagy, föld, geológia, globális, jég, kutatás, óceán, ok, ötlet, szén-dioxid, tanulmány, tudomány
A kutatók valószínűleg végre felfedezték, hogyan került az Antarktisz 34 millió évvel ezelőtt vastag jégréteg alá. Két tényező játszott szerepet a legdélebbi kontinens eljegesedésében.
A Drake-átjáró (ez a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti régió) kiszélesedett, megváltoztatva ezzel a víz áramlását az óceánokban az egész világon. Ez áthelyezte a trópusokról érkező melegebb áramlatok irányát, amelyek így az északi szélesség felé fordultak.
A másik fontos pont a légkör szén-dioxid tartalmának csökkenése volt. A szén-dioxid tartalom a 66 millió évvel ezelőtt kezdődő Jura időszak óta folyamatosan csökken, de a fent említett hirtelen változás több esőhöz vezetett, ami a szén-dioxid tartalmat a kritikus érték alá csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az Antarktisz területe jég alá került.
„Ez egy nagyon érdekes lecke számunkra, amikor szóba jön a klímaváltozás, mert amit kapunk, az egy hirtelen változás. Amit látunk, az pedig megmutatja, hogy egy klímaváltozás milyen összetett lehet, és geológiai időléptékben nézve milyen beható hatása lehet a globális klímaállapotra annak, ha az óceáni áramlatok mintázata megváltozik.” – nyilatkozta Dr. Galen Halverson, a McGill Egyetem munkatársa, aki egyben a megjelent tanulmány egyik társszerzője is.
A közrejátszó két faktort már korábban is versenyképes magyarázatnak látták a Déli-sark megfagyására, de a kutatók időközben rájöttek, hogy az éremnek két oldala volt.
A Drake-átjáró kiszélesedése indította el az Antarktiszi Cirkumpoláris áramlatot. Ez az áramlat a hidegebb vizet a kontinens közelében tartotta, és egyfajta gátként működött, így elzárta a melegebb, kevésbé sós víz útját. Az ezeket irányító áramlatok pedig más kontinensek felé vették az irányt, ott ezáltal esőzéseket okozva. Az esőzések megnövelték a sziklák erózióját, ez a folyamat pedig lassan csapdába ejtette a légköri szén-dioxid a mészkövekben.
A szakértők úgy gondolják, hogy korábban senki sem gondolt a két idea kombinációjára, mert különböző időben történtek. Az áramlatok változása évezredeken keresztül, míg a sziklák eróziója évszázezredeken keresztül történik. Ha a kettő egyszer összetalálkozik, az biztosan elég ahhoz, hogy az Antarktiszt hóval és jéggel borítsa be.
Forrás: www.iflscience.com
Az erdő titkos kincse
A tavasz egyik legnépszerűbb vadon termő növénye a medvehagyma, amely friss, fokhagymára emlékeztető ízével és jótékony hatásaival egyre több konyhában kap helyet. Ez az erdőkben megjelenő zöld növény nemcsak ízletes, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Nem véletlen, hogy sokan a tavaszi megújulás egyik természetes szuperélelmiszereként tekintenek rá.
Miért hálálják meg a növények a tavaszi metszést?
A tavasz a kert egyik legfontosabb időszaka, amikor a fák és bokrok gondozása meghatározza az egész év fejlődését. A metszés segít eltávolítani a sérült ágakat, formát ad a növényeknek, és hozzájárul az egészséges növekedéshez. Egy jól időzített metszéssel a kert hosszú távon szebb és termékenyebb lehet.
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Gyógynövények a kiskertben – mit érdemes ültetni Magyarországon
Szerencsére egyre többen nyúlnak vissza az ősi gyógyászathoz, ezzel együtt pedig a gyógynövényekhez, melyek közül sok hasznos növény megél Magyarországon is.
Wild yam - mi ez a növény és mire használják?
Sokat hallani, hogy a természetben ott a segítség minden bajra, hát így van ez ezzel a különleges növénnyel, a wild yam-mel is. Nézzük, miről van szó.