Hogyan fagyott be az Antarktisz?
- Dátum: 2017.02.18., 19:08
- Antarktisz, áramlat, Déli-sark, fagy, föld, geológia, globális, jég, kutatás, óceán, ok, ötlet, szén-dioxid, tanulmány, tudomány
A kutatók valószínűleg végre felfedezték, hogyan került az Antarktisz 34 millió évvel ezelőtt vastag jégréteg alá. Két tényező játszott szerepet a legdélebbi kontinens eljegesedésében.
A Drake-átjáró (ez a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti régió) kiszélesedett, megváltoztatva ezzel a víz áramlását az óceánokban az egész világon. Ez áthelyezte a trópusokról érkező melegebb áramlatok irányát, amelyek így az északi szélesség felé fordultak.
A másik fontos pont a légkör szén-dioxid tartalmának csökkenése volt. A szén-dioxid tartalom a 66 millió évvel ezelőtt kezdődő Jura időszak óta folyamatosan csökken, de a fent említett hirtelen változás több esőhöz vezetett, ami a szén-dioxid tartalmat a kritikus érték alá csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az Antarktisz területe jég alá került.
„Ez egy nagyon érdekes lecke számunkra, amikor szóba jön a klímaváltozás, mert amit kapunk, az egy hirtelen változás. Amit látunk, az pedig megmutatja, hogy egy klímaváltozás milyen összetett lehet, és geológiai időléptékben nézve milyen beható hatása lehet a globális klímaállapotra annak, ha az óceáni áramlatok mintázata megváltozik.” – nyilatkozta Dr. Galen Halverson, a McGill Egyetem munkatársa, aki egyben a megjelent tanulmány egyik társszerzője is.
A közrejátszó két faktort már korábban is versenyképes magyarázatnak látták a Déli-sark megfagyására, de a kutatók időközben rájöttek, hogy az éremnek két oldala volt.
A Drake-átjáró kiszélesedése indította el az Antarktiszi Cirkumpoláris áramlatot. Ez az áramlat a hidegebb vizet a kontinens közelében tartotta, és egyfajta gátként működött, így elzárta a melegebb, kevésbé sós víz útját. Az ezeket irányító áramlatok pedig más kontinensek felé vették az irányt, ott ezáltal esőzéseket okozva. Az esőzések megnövelték a sziklák erózióját, ez a folyamat pedig lassan csapdába ejtette a légköri szén-dioxid a mészkövekben.
A szakértők úgy gondolják, hogy korábban senki sem gondolt a két idea kombinációjára, mert különböző időben történtek. Az áramlatok változása évezredeken keresztül, míg a sziklák eróziója évszázezredeken keresztül történik. Ha a kettő egyszer összetalálkozik, az biztosan elég ahhoz, hogy az Antarktiszt hóval és jéggel borítsa be.
Forrás: www.iflscience.com
Budapest rejtett kincsei
A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe
Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg
Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.
Őszi otthonteremtés a négy fal között
A nyár utáni hűvös időszak sokak számára a befelé fordulás ideje. Hosszabb esték, hűvösebb reggelek és lassabb ritmus jellemzi a mindennapokat. Ilyenkor a lakásunk is átalakulhat, hogy igazodjon a természet színeihez és az otthonosság iránti fokozott igényünkhöz. Valójában nem szükséges nagy költségvetés vagy teljes átrendezés, apró változtatásokkal is elérhetjük, hogy a kuckónk melegséget és nyugalmat sugározzon.
Az ősz gyümölcse a szőlő
Az ősz egyik jellegzetes növénye a tőkék ágain ringatózó szőlőfürtök, melyek nem csak finomak, hanem egészségesek is.