Hogyan fagyott be az Antarktisz?
- Dátum: 2017.02.18., 19:08
- Antarktisz, áramlat, Déli-sark, fagy, föld, geológia, globális, jég, kutatás, óceán, ok, ötlet, szén-dioxid, tanulmány, tudomány
A kutatók valószínűleg végre felfedezték, hogyan került az Antarktisz 34 millió évvel ezelőtt vastag jégréteg alá. Két tényező játszott szerepet a legdélebbi kontinens eljegesedésében.
A Drake-átjáró (ez a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti régió) kiszélesedett, megváltoztatva ezzel a víz áramlását az óceánokban az egész világon. Ez áthelyezte a trópusokról érkező melegebb áramlatok irányát, amelyek így az északi szélesség felé fordultak.
A másik fontos pont a légkör szén-dioxid tartalmának csökkenése volt. A szén-dioxid tartalom a 66 millió évvel ezelőtt kezdődő Jura időszak óta folyamatosan csökken, de a fent említett hirtelen változás több esőhöz vezetett, ami a szén-dioxid tartalmat a kritikus érték alá csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az Antarktisz területe jég alá került.
„Ez egy nagyon érdekes lecke számunkra, amikor szóba jön a klímaváltozás, mert amit kapunk, az egy hirtelen változás. Amit látunk, az pedig megmutatja, hogy egy klímaváltozás milyen összetett lehet, és geológiai időléptékben nézve milyen beható hatása lehet a globális klímaállapotra annak, ha az óceáni áramlatok mintázata megváltozik.” – nyilatkozta Dr. Galen Halverson, a McGill Egyetem munkatársa, aki egyben a megjelent tanulmány egyik társszerzője is.
A közrejátszó két faktort már korábban is versenyképes magyarázatnak látták a Déli-sark megfagyására, de a kutatók időközben rájöttek, hogy az éremnek két oldala volt.
A Drake-átjáró kiszélesedése indította el az Antarktiszi Cirkumpoláris áramlatot. Ez az áramlat a hidegebb vizet a kontinens közelében tartotta, és egyfajta gátként működött, így elzárta a melegebb, kevésbé sós víz útját. Az ezeket irányító áramlatok pedig más kontinensek felé vették az irányt, ott ezáltal esőzéseket okozva. Az esőzések megnövelték a sziklák erózióját, ez a folyamat pedig lassan csapdába ejtette a légköri szén-dioxid a mészkövekben.
A szakértők úgy gondolják, hogy korábban senki sem gondolt a két idea kombinációjára, mert különböző időben történtek. Az áramlatok változása évezredeken keresztül, míg a sziklák eróziója évszázezredeken keresztül történik. Ha a kettő egyszer összetalálkozik, az biztosan elég ahhoz, hogy az Antarktiszt hóval és jéggel borítsa be.
Forrás: www.iflscience.com
A levegőminőség hatása a szervezetünkre
A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.
Tisztítsd a klímát!
Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.
Vigyázzunk az utakon!
Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.
Télből tavaszba
A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?
Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs
Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.