Menü

Hogyan fagyott be az Antarktisz?

A kutatók valószínűleg végre felfedezték, hogyan került az Antarktisz 34 millió évvel ezelőtt vastag jégréteg alá. Két tényező játszott szerepet a legdélebbi kontinens eljegesedésében.

A Drake-átjáró (ez a Dél-Amerika és az Antarktisz közötti régió) kiszélesedett, megváltoztatva ezzel a víz áramlását az óceánokban az egész világon. Ez áthelyezte a trópusokról érkező melegebb áramlatok irányát, amelyek így az északi szélesség felé fordultak.

A másik fontos pont a légkör szén-dioxid tartalmának csökkenése volt. A szén-dioxid tartalom a 66 millió évvel ezelőtt kezdődő Jura időszak óta folyamatosan csökken, de a fent említett hirtelen változás több esőhöz vezetett, ami a szén-dioxid tartalmat a kritikus érték alá csökkentette. Ez azt jelentette, hogy az Antarktisz területe jég alá került.

„Ez egy nagyon érdekes lecke számunkra, amikor szóba jön a klímaváltozás, mert amit kapunk, az egy hirtelen változás. Amit látunk, az pedig megmutatja, hogy egy klímaváltozás milyen összetett lehet, és geológiai időléptékben nézve milyen beható hatása lehet a globális klímaállapotra annak, ha az óceáni áramlatok mintázata megváltozik.” – nyilatkozta Dr. Galen Halverson, a McGill Egyetem munkatársa, aki egyben a megjelent tanulmány egyik társszerzője is.

A közrejátszó két faktort már korábban is versenyképes magyarázatnak látták a Déli-sark megfagyására, de a kutatók időközben rájöttek, hogy az éremnek két oldala volt.

A Drake-átjáró kiszélesedése indította el az Antarktiszi Cirkumpoláris áramlatot. Ez az áramlat a hidegebb vizet a kontinens közelében tartotta, és egyfajta gátként működött, így elzárta a melegebb, kevésbé sós víz útját. Az ezeket irányító áramlatok pedig más kontinensek felé vették az irányt, ott ezáltal esőzéseket okozva. Az esőzések megnövelték a sziklák erózióját, ez a folyamat pedig lassan csapdába ejtette a légköri szén-dioxid a mészkövekben.

A szakértők úgy gondolják, hogy korábban senki sem gondolt a két idea kombinációjára, mert különböző időben történtek. Az áramlatok változása évezredeken keresztül, míg a sziklák eróziója évszázezredeken keresztül történik. Ha a kettő egyszer összetalálkozik, az biztosan elég ahhoz, hogy az Antarktiszt hóval és jéggel borítsa be.

Forrás: www.iflscience.com

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?

A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.

A mikulásvirág varázsa – gondozás, érdekességek és tippek az ünnepi kedvencről

A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a karácsony egyik legnépszerűbb szobanövénye, amely a tél ünnepi hangulatát szinte bármilyen otthonba képes becsempészni.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Így lesz pompás a karácsonyi kaktusz – gondozás, elhelyezés és virágoztatás egyszerűen

A karácsonyi kaktusz az ünnepi időszak egyik legkedveltebb szobanövénye, amely csodaszép, színes virágaival decemberben hozza a hangulatot otthonunkba. Kis odafigyeléssel évről évre virágba borul az ünnepek idején.