Nem elég a pihentetés bokaficam esetén
- Dátum: 2017.03.06., 13:31
- boka, bokaficam, ficam, fizioterápia, gyógytorna, ortopédia, rándulás, vizsgálat
A bokaficam, vagy rándulás gyakori probléma, sokan találkoznak vele életük során, hiszen elég egy rossz mozdulat, figyelmetlenség és már maga alá is fordul ez a testrész. Senki nem gondol azonban arra, hogy felkeressen a baleset után egy szakorvost, lehetőség szerint ortopéd-traumatológust, aki ki tudná zárni egy súlyosabb sérülés lehetőségét.
„Bokaficam, bokarándulás esetén leggyakrabban egy vérömleny keletkezik a külboka táján, amely szöveti sérülést jelez. Mindez lehet a külboka-szalag rendszerében, lehetséges az ízületi tok bevérzése miatt, de előfordulhat mélyebbi szakaszon, a csontállományban. Bokaficam során a bokaszalag magával ránthatja a nála gyengébb csontot, és jelentős erő hatására bokatörést is lehet szenvedni” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.
Hozzátette, a bokarándulás és a bokatörés tünetei nagyon hasonlóak, hiszen mindkettőnél tapasztalható duzzanat, vérömleny megjelenése, mozgáskorlátozottság, a bőr lilás elszíneződése.

A sérülés pillanatában nem lehet megállapítani történt-e porcsérülés, a röntgenfelvétel elengedhetetlen, amellyel ki lehet zárni egy esetleges törést. Az ortopéd szakorvos szerint fontos, hogy ez megtörténjen, hiszen csonttörés nélkül is kialakulhat súlyos károsodás a bokában: az ugró csont porcának megsérülése esetén porcelhalás is kialakulhat, ez pedig hosszabb távon a mozgás beszűkülését is okozhatja.
„Ha olyan mértékű a porc károsodása, akkor a sérülés után még hat héttel is duzzadt a boka, a terhelhetősége egyre csökken. Ilyenkor szükség van a röntgennél részletgazdagabb képalkotói vizsgálatra, MR-re” – tette hozzá az ortopéd szakorvos.

A panaszokkal foglalkozni kell, hiszen a porckárosodás korai kopáshoz vezethet, idővel pedig minden lépés fájdalmas lehet. A bokarándulást komolyan kell venni és ilyen esetekben tanácsos bokarögzítőt viselni egy ideig, hiszen stabilizálni tudjuk a megnyúlt szalagrendszert. Ha ezt nem tesszük, egyre gyakrabban, akár minden lépésnél kificamodhat és aláfordulhat a bokánk.
Fontos a megfelelő utókezelés is: komplex fizioterápiával fel lehet oldani az izomletapadást, amely a rögzítés miatt kialakult. Az izomzat és a szalagrendszer megerősödése és teljes funkciójának visszanyerése leginkább négy-hat hét alatt érhető el, a gyógytorna, bokastabilizáló tréning és úszás lehet rá a legjobb megoldás.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?