Már nem könyvekből okosodunk?
- Dátum: 2017.03.09., 11:05
- érdeklődési kör, internet, internethasználat, könyv, lexikon, olvasás, önismeret, szótár, tájékozódás, tanulás
Vajon végleg leáldozott az a korszak, hogy könyveket veszünk elő, ha szeretnénk megtudni valamit? Úgy tűnik, főleg a lexikonok és szótárak ideje járt le. Vajon veszítünk vagy nyerünk vele, hogy helyette online tájékozódunk?
Vajon milyen könyvek azok, amiket még mindig vásárolnak? Ha megnézzük az eladott könyvek listáját, a mesekönyvek a legnépszerűbbek, a második dobogós helyet foglalják el a szakácskönyvek, és az önismereti könyvek a harmadik legnépszerűbbek a piacon - tudtuk meg Soma Mamagésától, akinek szintén népszerűek az utóbbi témával kapcsolatos könyvei hazánkban.
Ezen kívül természetesen sok regényt vásárolnak különböző témákban, viszont az önismereti könyveken túl a tájékozódáshoz már nem köteteket emelünk le a polcról, hanem az internetet részesítjük előnyben. Szótárak helyett online internetes oldalakat és telefonos alkalmazásokat, valamint ehhez hasonló modern eszközöket használunk, a lexikonok helyét pedig teljesen átvette a Google és a Wikipédia, legalábbis azok körében, akik használnak számítógépet.
Természetesen előny, hogy így nagyobb adathalmaz áll rendelkezésünkre: ha egy szó jelentését keresgéljük, akkor gyorsabban akadunk rá a megoldásra, és megnézhetjük többféle szótárban, valamint kifejezéseket is keresgélhetünk. (Kivételt képeznek persze a nyelvvizsgák, ahol csak papíralapú szótárakat használhatnak a vizsgázók.) A nyelvtanulás szempontjából tehát mindenképpen nyereség, hogy az online világ is a segítségünkre siet. Természetesen használni tudni kell ezeket az eszközöket is - a Google fordítóval még senki sem írt nyelvtanilag hibátlan levelet...
A lexikonok helyett is több információt tudhatunk meg a netről, hiszen nem korlátoz a karakterszám, és több helyről is beszerezhetjük az információkat. Viszont megvan annak a kockázata, hogy ha nem megfelelően lektorált és informált oldalakon keresgélünk, akkor esetleg téves adatokba botlunk. Ami mindenképpen szomorú, hogy a gyerekek körében már nem igazán népszerűek a gyermeklexikonok, amiket korábban szívesen forgattak körülbelül 9-14 éves kor között a fiatalok. Ezzel pedig sok olyan infóhoz jutottak, amit másképpen már nem szereznek meg.
Szintén sajnálatos, hogy ezzel elveszett a céltalan keresgélés lehetősége, amikor itt-ott felütve a könyveket érdekes dolgokat tudhattunk meg. Az internetet használva csak az egyirányú, azaz a céltudatos keresés használatos. Persze nincs minden veszve - feliratkozhatunk témák szerint hírlevelekre, nyelvleckékre, és meghatározott témájú facebook oldalakat követhetünk érdeklődésünk szerint.
De legjobban a fiatalok körében érzékelhető a különbség, akiknek még nincs meghatározott érdeklődési köre, így ezeket az opciókat nem tudják kihasználni. Így csak chatelnek és játszanak a készülékeiken, de nem alkalmazzák érdekfeszítő, izgalmas és okos módon azokat, így pedig sokat unatkoznak. Az iskola sem segít az űrt betölteni, hiszen a megnövekedett tananyag mennyiség mellett kevés idő jut az érdeklődési kör megtalálására és kiterjesztésére. Az ott tanultak pedig úgy tűnik, kevés gyermek érdeklődését keltik fel a teljesítményorientált tanítási formában.
Legtöbbet természetesen a szülő tehet a helyzet megoldása érdekében, akár régebbi gyermeklexikonok, vagy ismeretterjesztő filmek megmutatásával.
A Balatonnál télen is van program
A Balaton vidéke igazi ékszerdobozként rejti magában a szebbnél szebb látnivalókat, a jobbnál jobb programokat, és ez télen sincs másképp. A beltéri időtöltésen túl legyen szó egy-egy rövidebb túráról, festői panorámáról, vagy épp néhány izgalmas kültéri kalandról, a hidegebb hónapokban is érdemes mindegyiket feltűznünk a bakancslistánkra.
Novemberi kerti teendők
Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.
Kardió és izomerősítés egyben! Ezt tudja egy ugrókötél!
Az ugrókötelezés több szempontból is előnyös edzéstípus. Elég praktikus, hiszen a szabadban is és otthon is végezhető, igaz – a hullahopp karikázással együtt - kicsit nagyobb teret igényel a lakásban.
Kéktúrára fel!
Az Országos Kéktúra, egyszerűen csak Kéktúra, Magyarország északi tájain végighaladó, folyamatos, jelzett turistaút. Útvonala a Kőszegi-hegységben található az Írott-kőtől a Zempléni-hegységben fekvő Hollóházáig vezet. A túra elméleti hossza 1172 km, amely egyre népszerűbb hazánkban és egyre több embert vonz a hosszútávú sétálás gondolata.
Ne mondjunk le a kinti testmozgásról most sem!
A szabadtéri edzésnek késő ősszel és télen sem lehet akadálya. Nemcsak egyre enyhébbek, de egyre kiszámíthatatlanabbak is a hideg évszakok, ezért aki szeret kint is mozogni – legyen az gyaloglás, síelés vagy saját testsúlyos edzés –, az nagy valószínűséggel idén is hol tizenöt fok közeli, hol fagypont alatti hőmérsékletre számíthat. Akaraterő, elszántság, kitartás és némi őrültség is kell ahhoz, hogy ilyenkor a kinti testmozgás mellett döntsünk. Megéri hiszen az edzőtermi kondizás és az otthoni fekvőtámaszok nem helyettesítik teljes mértékben a szabadtéri edzést.