Menü

Titkok a férfiak barátságáról

Hogyan tartják életben a férfiak a barátságaikat? Mi az, ami nekik nagyon jól beválik? Ami miatt erős, szilárd, jól működő baráti kapcsolatokat képesek fenntartani?

Míg a nők közötti barátság a kommunikációval és annak fenntartásával erősödik, találkozni egy sörre – esszenciális momentum a férfiak életében, hogy fenntartsák a jó kapcsolatot. A nők számára leginkább a gyakori „összefutások” válnak be.

Robin Dunbar, az Oxford evolúcióbiológusa egy 30 emberből álló csoportot követett gyerekkoruktól kezdve egészen felnőttkorukig, miközben szociális kapcsolati hálójukat vizsgálta. Dunbar professzor egy amerikai társaság éves találkozóján jelentette be, hogy a férfi barátságokat, még ha viccesen is hangzik így, a „kocsmába járás” tartja össze. Nyilván ez nem az állandó alkoholizálást jelenti (vagy mégis?), csak a találkozások jellegére, milyenségére utal.

Dunbar professzor úr szerint a férfiak kapcsolataira a rendszeres beszélgetések – mint a nők körében – megléte vagy hiánya egyáltalán nem határozza meg a barátságot. Nőknél fontos, hogy minél többet fecsegjenek egymással, erőfeszítéseket is tesznek, hogy telefonon is minél többet cseveghessenek. Ez egy alapvető nemi különbség a férfiak és a nők között.

A professzor úr korábbi kutatásai szerint a férfiak egészséges életéhez maga a találkozások és a közös tevékenységek megléte a nélkülözhetetlen. Míg nők esetében, ha az egyikük másik városba költözik, egyből a telefonjukra vagy a facebook-ra tapadnak, hogy elérjék egymást, férfiaknál ez annyiban nyilvánul meg, hogy keresnek maguknak mást, akivel ihatnak, szórakozhatnak, közös dolgokat csinálhatnak.

Biztosan vannak igazságok is Dunbar professzor következtetései között, mindenesetre az bizonyos, hogy rengeteg kivétel van – többek között az én párom is – akiknek rendkívül fontos, hogy férfiként is megfelelő beszélgetőpartnerre találjanak. E mellett természetesen igénylik a barátaikkal való gyakori találkozásokat, és azok nemcsak az ivás vagy a közös tevékenységek érdekében történnek, hanem a beszélgetés szolgálatában is állnak.

Forrás: www.indenependent.co.uk

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.