Menü

Hogyan lépjünk túl a szülési trauma problémakörén?

Sokan még nem is hallottak a szülési trauma fogalmáról. Néhány esetben azonban a nehéz szülés poszttraumás stresszbetegséget okozhat. Tünetei közé tartozik az idegesség, a düh és a bosszúság, és bár a születés utáni traumával együtt is előfordulhat, ez egy teljesen más állapot.

Hallgatás

Sokszor a hallgatás lehet a kulcs a gyógyuláshoz: csendben maradni, megpróbálni megérteni azt, mi miért történhetett és átélni az érzéseinket. Sürgetni magunkat, hogy söpörjük a szőnyeg alá, mert már úgyis megtörtént, így van, vége van, nem kielégítő és nem elengedő. Sok helyen külön központokat nyitnak erre a célra, ahol egy szakértővel is átbeszélhetjük gondolataink halmazát.

Megvitatás

Óriási segítségnek bizonyulhat, ha megosztjuk az érzéseinket hasonló problémákkal küzdő vagy már túljutott társainkkal. Segíthet eloszlatni az idegességet, és megelőzni, hogy a helyzeten rágódjunk, így hamarabb elkezdhetünk az újszülöttünkkel való kapcsolat kialakítására helyezni a fókuszt. A partnerünk is törékenynek érezheti magát, hiszen ő az egyetlen, aki direktben szembesül a traumánkkal, ezért is kedvező, ha másokkal is beszélgetünk.

Kérjük szakember segítségét!

Az anyukáknak nagyon fontos, hogy ne hanyagolják el magukat, és ne aggódjanak, hogy nem fogják őket komolyan venni. Amikor egy gyermek születésekor komplikációk lépnek fel, és extra szükségletei vannak, tovább tart a lelki sebek begyógyulása. Ha a háziorvosnál tett látogatás alkalmával nincs lehetőségünk elmondani neki problémáinkat, esetleg írjuk le, és juttassuk el hozzá.

Maradjunk szociálisak!

Ha babás csoportokat látogatunk, és elhagyjuk a házat, amint lehet, fel tudjuk szabadítani a frusztrációnkat, és csökkenteni tudjuk az izoláció érzését. A múltat talán nem változtathatjuk meg, de tervezhetünk, és biztosíthatjuk magunkat arról, hogy a jövőben másképp történnek majd a dolgok. Nézzünk szembe a démonokkal: mi tesz minket sebezhetővé.

Emlékezzünk rá, hogy az idő gyógyító hatással bír!

Attól, hogy szomorúak vagyunk amiatt, hogy önmagunknak és gyermekünknek kezelésre van szüksége a szülés során vagy azt követően, még nem válunk kevésbé szerethetővé. Ha a negatív élményeink következtében komoly félelmeink támadnak a szüléssel kapcsolatban – a jelenség neve tokofóbia -, a háziorvosunk speciális segítséget tud ajánlani nekünk. Negatív tapasztalásainkat akár még pozitívba is fordíthatjuk azáltal, hogy más nőkkel lépünk kapcsolatba, akik hasonló utat járnak vagy jártak be.

Forrás: patient.co.uk

Járjunk babaúszásra?

A babaúszásról érdekes módon megoszlanak a vélemények, az orvosok, szülők, védőnők és gyógypedagógusok mind más véleményt fogalmaznak meg a „babauszi” hasznosságáról. Összeszedjük a pro és kontra érveket, véleményeket.

Miért járjunk babamasszázsra?

A babamasszázsról a kisgyerekes anyukák vagy várandós kismamák bizonyára már hallottak, s talán másoknak sem újkeletű, hiszen egyre elterjedtebb módszerről van szó. Utána olvastunk a babamasszázs hatásainak, előnyeinek.

A gyerekek egészségének megőrzése – mit tehet a szülő?

Az életmód az évtizedek múlásával egyre változik, az egészség azonban mindig a legfontosabb kincsünk marad, különöse tekintettel a gyermekeink egészségére, melynek megőrzése a mi felelőségünk.

Gyakrabban lesz beteg, ha közösségbe kerül a gyerek?

Szeptemberrel elkezdődött az ősz, s ezzel sok kisgyerekes (és nagy gyermekes) családban is egy új időszámítás: a közösségbe kerülés/visszakerülés ideje. Kezdődik a suli, újra indul a hétköznapi mókuskerék.

A tanulási zavarok tünetei

A tanulási zavar meglétére egy tanuló esetében adott tanulási területen mutatott, az egyéb területek színvonalához képest jelentős elmaradása, tanulási sikertelensége hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor a tanulási zavar esetében számolnunk kell a tanuló viselkedésében is megjelenő következményekkel. A tanulási és a viselkedési problémák között gyakran fedezhetünk fel szoros kapcsolatot. A viselkedési problémák hátterében igen nagy arányban tanulási nehézségek állnak. Ezekre a tanulókra gyakran jellemző alacsony önbecsülés és alacsony önértékelés.