Menü

Hogyan lépjünk túl a szülési trauma problémakörén?

Sokan még nem is hallottak a szülési trauma fogalmáról. Néhány esetben azonban a nehéz szülés poszttraumás stresszbetegséget okozhat. Tünetei közé tartozik az idegesség, a düh és a bosszúság, és bár a születés utáni traumával együtt is előfordulhat, ez egy teljesen más állapot.

Hallgatás

Sokszor a hallgatás lehet a kulcs a gyógyuláshoz: csendben maradni, megpróbálni megérteni azt, mi miért történhetett és átélni az érzéseinket. Sürgetni magunkat, hogy söpörjük a szőnyeg alá, mert már úgyis megtörtént, így van, vége van, nem kielégítő és nem elengedő. Sok helyen külön központokat nyitnak erre a célra, ahol egy szakértővel is átbeszélhetjük gondolataink halmazát.

Megvitatás

Óriási segítségnek bizonyulhat, ha megosztjuk az érzéseinket hasonló problémákkal küzdő vagy már túljutott társainkkal. Segíthet eloszlatni az idegességet, és megelőzni, hogy a helyzeten rágódjunk, így hamarabb elkezdhetünk az újszülöttünkkel való kapcsolat kialakítására helyezni a fókuszt. A partnerünk is törékenynek érezheti magát, hiszen ő az egyetlen, aki direktben szembesül a traumánkkal, ezért is kedvező, ha másokkal is beszélgetünk.

Kérjük szakember segítségét!

Az anyukáknak nagyon fontos, hogy ne hanyagolják el magukat, és ne aggódjanak, hogy nem fogják őket komolyan venni. Amikor egy gyermek születésekor komplikációk lépnek fel, és extra szükségletei vannak, tovább tart a lelki sebek begyógyulása. Ha a háziorvosnál tett látogatás alkalmával nincs lehetőségünk elmondani neki problémáinkat, esetleg írjuk le, és juttassuk el hozzá.

Maradjunk szociálisak!

Ha babás csoportokat látogatunk, és elhagyjuk a házat, amint lehet, fel tudjuk szabadítani a frusztrációnkat, és csökkenteni tudjuk az izoláció érzését. A múltat talán nem változtathatjuk meg, de tervezhetünk, és biztosíthatjuk magunkat arról, hogy a jövőben másképp történnek majd a dolgok. Nézzünk szembe a démonokkal: mi tesz minket sebezhetővé.

Emlékezzünk rá, hogy az idő gyógyító hatással bír!

Attól, hogy szomorúak vagyunk amiatt, hogy önmagunknak és gyermekünknek kezelésre van szüksége a szülés során vagy azt követően, még nem válunk kevésbé szerethetővé. Ha a negatív élményeink következtében komoly félelmeink támadnak a szüléssel kapcsolatban – a jelenség neve tokofóbia -, a háziorvosunk speciális segítséget tud ajánlani nekünk. Negatív tapasztalásainkat akár még pozitívba is fordíthatjuk azáltal, hogy más nőkkel lépünk kapcsolatba, akik hasonló utat járnak vagy jártak be.

Forrás: patient.co.uk

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.