Menü

Komfortérzet kialakítása – hétvégén is szükséges!

A minap láttam egy plakátot a metrón utazva, ami valamilyen TV csatornát reklámozott. A plakáton egy fiatal nő ült törökülésben, szomorú, könnyes arccal, kinyúlt melegítőnadrágban, kezében egy tál popcornt tartva bambán nézett ki a képből. A reklámszöveg lényege pedig az volt, hogy szakítás után otthon sírva, begubózva, nassolva nézzük a reklámozott csatornát, ahol romantikus amcsi filmeket adnak egész álló nap.

Számomra ez a magatartásforma teljességgel elfogadhatatlan. Elismerem, hogy az ember egy-egy csalódás után ideig-óráig sajnálhatja magát, de utána igenis álljon talpra, és ha nem muszáj, ne csalogassuk bele az embereket ilyesfajta kényelmesnek tűnő, de nem igazán hasznos helyzetekbe!

Erről eszembe jutott, hogy vasárnap délutánonként sokszor érzem otthon, hogy „nem tetsző” külsőm van. A ruha, amit viselek, nem kedvemre való, a hajam kócos, és csak lazán összefogtam. Mindig elképzelem, hogy de jó lesz majd este lezuhanyozni, hajat mosni, felfrissíteni magamat, majd eszembe jut, hogy miért ne tenném ezt most rögtön? Miért várunk bizonyos dolgokra ok nélkül olyan sokáig? Miért ne lehetnénk szépek és kívánatosak otthon, csak úgy? Önmagunknak miért ne öltözzünk fel szépen? Miért ne csípjük ki magunkat? Az a fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, mindegy milyen a környezet, ami éppen az adott pillanatban körülvesz minket.

Nekünk nőknek a megfelelő komfortérzet kialakításához szükséges az, hogy hajunk frissen mosott legyen, és szépnek érezzük magunkat a ruhában, amit viselünk. Elizabeth Gilbert – az Ízek, imák, szerelmek című könyv írója – írja Big Magic című könyvében, hogy szerinte főként az otthondolgozók számára elengedhetetlen, hogy felöltözve, és ne pizsamában tengessék a hétköznapjaikat, hogy sminkeljenek, és munka közben is frissnek és fittnek érezzék magukat.

Sokszor hangoztatjuk a klisét, hogy a belső a lényeg, a külső nem számít, amely részben valóban igaz. Ennek ellenére mindenkinek van egy-két – nevezhetjük vesszőparipának, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy kifogástalanul érezze magát.

Ha megtaláltuk ezeket a saját életünkben, még rosszkedv esetén is hasznukat vehetjük! :)

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Mire van szüksége az állatmenhelyeknek télen?

Ahogy beköszönt a hideg idő, az állatmenhelyek és állatvédő szervezetek mindennapjai jelentősen megváltoznak. A téli hónapok nemcsak a fagyok és a hó nehezítette logisztikáról szólnak, hanem a gondozott állatok komfortjának és egészségének megőrzéséről is.

Hóban futni: az edzés, ami erősít testet és elmét

Ahogy beköszönt a téli időszak, sok futó inkább elhalasztja az edzést, amikor leesik a hó, és a megszokott útvonal csúszós vagy latyakos lesz. Pedig a hóban futás nemcsak biztonságos módja az állóképesség fejlesztésének, hanem számos előnnyel jár az izmok, az idegrendszer és a mentális állóképesség számára is.

Egy kis figyelmesség, ami közösségeket melegít – szép példa egy kis településről

Van, amikor nem nagy szavakra, hanem apró, őszinte tettekre van szükség. Hőgyészen most pontosan egy ilyen kezdeményezés született: az egyik virágműhely előtt elhelyezett közösségi kabátponttal a település rászoruló családjain szeretnének segíteni.

Hólapátból közösségi élmény – amikor a tél összehozta a szomszédságot

Ritkán gondolunk bele, de néha egy teljesen hétköznapi, sőt kissé nyűgös feladatból lesz a legjobb közösségi program. Így történt ez akkor is, amikor egy vastagabb havazás után nemcsak a járdák, hanem a szomszédok közötti falak is „letakarításra” kerültek. A hólapátolás ugyanis váratlanul közös élménnyé vált, amiből a gyerekek, a szülők és az egész utca csak nyert.